Századok – 1989
Tanulmányok - Péter Katalin: Női családfők Sárospatakon a 16. és 17. században V–VI/563
584 PÉTER KATALIN A 16. századi összefüggés, miszerint a telektulajdonosok azért szolgáltak, mert jobbágyok voltak, nem igényel magyarázatot vagy bizonyítást. így tudja valamennyi, a jobbágymunkáról szóló kézikönyv. Csak a 17. századi viszonyokra utalóan hangsúlyozandó, hogy a 16. századi jobbágytelken élők között nem voltak nemesek, a liberek, exemtusok, libertinusok pedig - ahogy feljebb már kiderült - csak a jobbágyi szolgáltatás egyik formája alól kaptak mentességet. Vagy nem fizettek censust, de szolgáltak, vagy nem végeztek kétkezi munkát illetve más szolgálatot, de censust adtak. A 16. századból ismert liberek, exemtusok és libertinusok között egyetlen kivétel volt ilyen szempontból, a már említett Barany Illés, aki mind a szolgálat, mind a census alól szabadságot kapott. Nála sem jelezték azonban, hogy nemes lett volna. Valószínűleg a várnegyedból költözött ki, és ottani teljes immunitását sikerült idővel a Külsővárosban is elfogadtatnia. Az 1554-i urbárium szerint ugyanis még élt a privilegizált Belsővárosban bizonyos Baranyay István, de 1567-ben már nem szerepel. Feltűnt viszont ugyanakkor az Alsó hóstát egy 1/1 telkén Baranyay Illés, talán az előző Baranyay fia, és őt írhatták össze 1570-ben már Barany Illésként.50 Barany-Baranyaynak 1567-ben még semmilyen mentességét nem jelezték. Szabadsága Perényi Gábor halálakor tehát még nem volt érvényben. Úgy látszik, csak a birtok átvétele után egy ideig Patakon működő kincstári tisztviselőktől kapta meg. A 17. századi Külsőváros viszont tele volt ilyen, Barany Illés jellegű telektulajdonosokkal. Az 1631-i urbárium szerint összeírt 327 lakott telekről 25 telektulajdonos nem adott semmilyen szolgáltatást. Rajtuk kívül nem szolgált még néhány egyházi személy. Mivel azonban csak a telektulajdonosok társadalmi státusát jelzik következetesen ebben az urbáriumban, a telkekét viszont ritkán határozzák meg, csupán azt lehet megállapítani, hogy a mentesek közül 11 személy volt nemes, a többi 14 jobbágyi állapotú. A szolgálatnak a telek státusához kötött jellege ily módon először az 1648-i urbáriumból világos. Akkor 284 lakott telket írtak össze, és 17 ilyen telekről nem kellett semmilyen szolgáltatást, sem censust, sem kétkezi munkát vagy más szolgálatot teljesíteni. A 17 szabad telek tulajdonosai közül 7 személy nemes volt, a többi 10 jobbágyi állapotú. A szolgáltatás alól mentességet tehát nem a társadalmi hovatartozás szerint lehetett kapni. A telek státusának meghatározó jellegét mutatja, hogy a 267, szolgáltatással terhelt lakott telek tulajdonosai közül 10 nemes személy robotolt, szolgált mesterségével, katonáskodott vagy adó fejében bányát művelt, 4 nemes pedig taksán váltotta meg a szolgálatot. Emellett pedig mind a 14 szolgáltatással terhelt telken élő nemes személy fizette a telek méretének megfelelő censust. A 3. tábla mutatja, hogy ez a szabályosság következetes: valamennyi felvétel szerint a telek státusa, és nem a telektulajdonos személye határozta meg a szolgáltatást: A minden jobbágyi teher alól mentes, szabad telkek tulajdonosai többségükben jobbágyok. Csupán a háborús pusztítást egyébként is tükröző 1688-i év látszik kivételesnek. A szolgáltatással tartozó telkeken pedig mindig éltek censust fizető és 50 Az ilyen, az utolsó szótagot érintő névváltozatok gyakoriak. Például Babochi Mihály és Babochi Mátyás apja Babocsaj György, Protoc. 1. 76. Az Illés keresztnév viszont ritka.
