Századok – 1989

Tanulmányok - Péter Katalin: Női családfők Sárospatakon a 16. és 17. században V–VI/563

578 PÉTER KATALIN Nem jelentkezik aztán a férfiak, illetve az összes családfő számában megfigyelhető magas szintű stagnálás sem 1631 és 1657 között a női családfőknél. Ehelyett ebben - az I. Rákóczi György keménykezű igazgatásával jellemezhető - időszakban számuk elég jelentősen, mintegy 24%-kal nőtt; 42-ről 52-re emelkedett. És az összes családfőhöz viszonyított arányuk is gyarapodott, 12,8%-ról, 18,3 illetve 16,6%-ra. Ezt a 17. század közepi helyzetet az előzővel összehasonlítva pedig az látszik, hogy a nők előnyös arányváltozása túlszárnyalta a férfiakét. A férfiak 17. századi legmagasabb, 285 főnyi összlétszáma a 16. században legmagasabb 203 fős maximumnak csak nagyjából egyharmadával több, míg a női családfők legmagasabb 17. századi létszáma, az 52 fő, mintegy háromszorosa a 16. századi, 17 fős maximumnak. Eltér aztán a 17. század végi hanyatlás mértéke is. A férfiak 1688-ban mutatkozó 64 fős összlétszáma az 1657-ben számlált férfi családfők 24,5%-a, míg a női családfőknél ugyanez az arány mindössze 15,3%. Vagyis a hanyatlás a nőket viszonylag erősebben érintette, mint a férfi családfőket vagy a családfőket általában. Ugyanez derül ki az 1688-i urbárium alapján megállapítható tényekből is. 21 a tábla A telkek megoszlása férfi és nüi tulajdonosok szerint 1688-ban Lakott telkek Puszta telkek Férfi tulajdonos 64 88,9% 51 81% Női tulajdonos 8 11,1% 12 19% Összesen 72 100,0% 63 100% 2/b tábla A telektulajdonosok megoszlása lakott és puszta telkek szerint 1688-ban Férfi tulajdonos Női tulajdonos Lakott telken 64 55,7% 8 40% Puszta telken 51 44,3% 12 60% Összesen 115 100,0% 20 100% Ezek a 2a-2b táblába foglalt adatok azt mutatják, hogy a női családfők aránya a telküket elhagyók között lényegesen magasabb volt, mint a lakott telkeken élőknél: a lakott telkek tulajdonosai közül 11,1% volt nő, míg a pusztán hagyott telkek tulajdonosai közül 19%. És a férfiaknak 44,3%-a futott el a telkekről vagy halt meg; a nőknél ugyanez az arány 60%. A számok tehát azt mutatják, hogy a 17. századra az előzőkhöz képest a női családfők szempontjából végbement valami igen határozott változás. Ez okozhatta nagy mértékben eltérő részesedésüket a családfői státusból. Továbbá arra lehet bizonyos mértékig következtetni, miszerint a változás talán kapcsolatban volt a földesúri birtokigazgatással. Esetleg befolyásolták más, külső körülmények, így a háború.