Századok – 1989
Tanulmányok - Popély Gyula: A felvidéki magyarság számának alakulása az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások tükrében I–II/44
A FELVIDÉKI MAGYARSÁG SZÁMA 1921-BEN ÉS 1930-BAN 45 Vizsgáljuk meg kissé közelebbről, hogy az 1910. évi népszámlálás adatai szerint milyen is volt a később a Csehszlovák Köztársaság részévé vált észak-magyarországi teriiletek nemzetiségi összetétele? A prágai Állami Statisztikai Hivatal retrospektív kimutatása szerint az 1910. évi népszámlálás a később Szlovákiának nevezett észak-magyarországi területeken összesen 2 926 824 lakost talált. A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a következő volt: szlovák 1 686 712 (57,63%), magyar 896 271 (30,62%), német 196 958, (6,73%), rutén 97 051 (3,32%), lengyel 10 659 (0,36%), cseh 7556 (0,26%), szerb és horvát 2842 (0,10%), román 1908 (0,06%), egyéb 26 867 (0,92%). A Felvidék kárpátaljai részén az említett évben - a fenti forrás adatai szerint - 597 062 lakost számoltak össze. Ebből 335 237 (56,15%) volt rutén, 174 482 (29,22%) magyar, 63 656 (10,66%) német, 14 132 (2,37%) román, 7728 (1,30%) szlovák, 590 (0,10%) lengyel, 201 (0,03%) cseh, 179 (0,03%) szerb és horvát, valamint 857 (0,14%) egyéb anyanyelvű.4 A csehszlovákiai magyarság indulási összlétszáma az 1910. évi népszámlálás adatai szerint - amint azt feljebb már bemutattuk - 1 070 753 fő volt. Az említett népszámláláskor a később a Csehszlovák Köztársasághoz csatolt magyarországi területeken összesen 844 magyar többségű, tehát olyan helységet találtak, amelyekben a magyar anyanyelvű lakosság aránya meghaladta az 50%- ot.5 E helységek zömmel a zárt magyar etnikai tömb részei voltak; Révay István jeles demográfusunk szerint 844-ből 747 helység.6 Az első csehszlovák népszámlálás (1921 február) Az impériumváltás és az államhatalom belső konszolidációja után az illetékes fórumok haladéktalanul hozzáláttak a köztársaság első rendes népszámlálása szakmai és politikai előkészítéséhez. Maga a népszámlálás és a vele kapcsolatos teendők három részből tevődtek össze, amelyek mindegyike más-más intézmény hatáskörébe tartozott. A népszámlálás elméleti előkészítése az 1920. március 24-én megalakult Ál"7 lami Statisztikai Tanács feladatává vált. A művelet gyakorlati lebonyolítására a prágai Belügyminisztérium, illetve a hatáskörébe tartozó közigazgatási szervek voltak hivatottak. A számlálóbiztosok által begyűjtött statisztikai anyag feldolgozása az Állami Statisztikai Hivatal hatáskörébe tartozott.8 4 Scítání lidu V Republic« teskoslovenské ze dne 15. února 1921. I. íeskoslovcnská statistika -Svazek 9. Praha 1924., 75.» 5 Vö: A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása I. Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat. 42. kötet. Bp. 1912. 6 Révay István: A demográfia tükrében. Borsody István szerk.: Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938. Bp. 1938., 30. 7 Dr. Ant. Boháf: První vâeobecné scftání lidu v Őeskoslovenské republice. teskoslovensky statisticky véstník. 1921. február, 107. " Doc. Dr. Ant. Bohác: Rádlüv sociologicky rozbor naäi národnostní statistiky. íeskoslovensky statisticky véstník, 1930. január, 3.
