Századok – 1989
Tanulmányok - Lackó Miklós: Gépgyári munkások az 1930-as években I–II/3
A HOFHERR GYÁR MUNKÁSSÁGA AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉN 41 Az újságolvasás gyakorisága és iránya összefüggött az iskolai végzettséggel, a születési hellyel, s a lakóhellyel is, noha nem azonos módon és nem mindig egyértelműen. Az iskolai végzettség és a progresszív politikai beállítottság - mutat rá Pór Edit - nem állt egyenes korrelációban egymással, ellenkezőleg: az alacsonyabb iskolai végzettségű szakmunkások között nagyobb volt a baloldali lapokat olvasók aránya, mint a magasabb végzettségűek körében; a magasabb iskolai végzettség pozitív hatását politikai szempontból nyilván gyakran lerontották a családi körülmények (a függő félproletár vagy deklasszálódott családok légköre), valamint a hagyományos munkáskultúrát - és politikai kultúrát - bomlasztó iskolai oktatás negatív hatásai. Jellemző, hogy a legprogresszívebb beállítottságról azok a 40-55 éves korú munkások tettek bizonyságot, akiknek iskolázottsági szintje átlagosan a legalacsonyabb volt az összes korcsoport között. Baloldalibb beállítottságúak voltak a Budapesten született munkások: az ilyen szakmunkások 30 százaléka Népszavát olvasott, a liberális olvasókkal együtt számítva, több mint 40 százalékuk a progresszív politika felé vonzódott. A fővárostól távolodva ez az arány romlott, részben a szélsőjobboldali, s főleg az apolitikus lapok javára. Hasonló megoszlást mutat a lakóhely szerepe is: a fővárosban vagy annak szűkebb környékén természetesen jóval több újságolvasót találunk, s nagyobb a baloldal felé orientálódók tábora is, noha nem lebecsülendő szerepe volt a szélsőjobboldali ellenzékiségnek. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az a régebbi vélemény, hogy a nyilas befolyás döntően a tanulatlan munkások körében volt erős, s a szakképzettek mintegy mentesek voltak az ilyen hatásoktól - nem felel meg a tényeknek. A 30-as évek végére a jobb- és szélsőjobboldali befolyás jelentősen elterjedt a szakképzettek között is, s a leginkább tanulatlan munkásokat jellemezte a politikai közömbösség - egyaránt alacsony volt közöttük a baloldali, s a szélsőjobboldali befolyás. Az újságolvasás ismertetett adatai tükrében bizonyos fokig módosítanunk kell azt a képet, amelyet a szervezettség, az egyesületekhez tartozás tárgyalásánál alakítottunk ki, az ottani hiányos adatokból: a vizsgált gyár munkássága erőteljesebben volt politikai érdeklődésű, mint ahogyan azt a szervezettségre vonatkozó kép mutatta. A gyár szakmunkásságának elitje jórészt (de nem túlnyomórészt) őrizte baloldali, szocialista meggyőződését; a széles szakmunkásrétegek ugyanakkor erősödő szélsőjobboldali hatások alatt álltak, s ez volt jellemző a szintén erősen dichotom, (bal-, ill. szélsőjobboldali) politikai beállítottságú gépmunkásságra is. Miklós Lackó LA SOCIÉTÉ OUVRIÈRE D'UNE GRANDE USINE MÉCANIQUE À LA FIN DES ANNÉES 1930 (Résumé) Miklós Lackó publie dans cet article les résultats d'une enquête de grande envergure menée parmi les ouvriers de usine mécanique Hofherr et Schranz (aujourd'hui Usine de tracteurs „Étoile Rouge") en septembre 1939. L'enquête fut unique tant par son ampleur (plus de mille ouvriers furent interrogés) que par sa richesse (les feuilles contenaient une centaine de questions). Traitées par ordinateur, les don-
