Századok – 1989

Tanulmányok - Lackó Miklós: Gépgyári munkások az 1930-as években I–II/3

A HOFHERR GYÁR MUNKÁSSÁGA AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉN 39 Magyarság). Másfelől - emeli ki a szerző - a német fasizmushoz való viszony megosztotta a hivatalos kormánykörök sajtópolitikáját is: nem jelentéktelen volt a hivatalos körök azon részének a sajtóra gyakorolt hatása sem, amely konzervatív jobboldaliságát lényegében fenntartva, határozottan (bár persze a legtöbbször virágnyelven) antifasiszta álláspontot foglalt el. így jut el a szerző az újságok reális csoportosításához, öt kategóriába sorolva a munkásválaszokban szereplő 35 féle lapot: megkülönböztet baloldali, polgári liberális, apolitikus, konzervatív kormánypárti és szélsőjobboldali újságokat (a szélsőjobboldali kategóriába sorolva nemcsak az ellenzéki nyilas, hanem a kormánypárt mind szélsőségesebben jobboldali sajtóorgánumait is). A megkérdezett munkások 60 százaléka válaszolt arra a kérdésre, hogy olvas-e újságokat. Ezeket, mivel az így válaszolók konkrét lapcímeket is megadtak (80 százalékuk egy lapot, 20 százalékuk két lapot jelölt meg), a szerző jogosan a ténylegesen többé-kevésbé rendszeres újságolvasók közé sorolja, noha kiemeli, hogy bizonyára nem kis számban lehettek olyan munkások, akik elhallgatták, hogy a Népszava, még inkább az akkor befolyása csúcsán álló nyilas mozgalom lapjainak olvasói. A gyárban az újságolvasók aránya magasabb, mint amit a különböző - igen ritka - egyéb felmérések mutatnak. A magasabb arány részben vizsgált gyárunk fejlettségével, a szakmunkások magas arányával, részben a 30-as évek végére kialakult éles politikai légkörrel magyarázható. Érdemes részletesebben megnézni, hogy a legáltalánosabb következtetéseken túl, hol, milyen munkáscsoportban volt nagy, s hol kicsiny a rendszeres munkásolvasók köre. A szakmunkások közül természetesen sokkal többen olvastak újságot, mint a tanulatlan dolgozók közül. Ha a szakmai csoportokat is szemügyre vesszük, úgy kiderül, hogy a legtöbb újságolvasó az öntők, kovácsok között volt található (közel 80 százalék), utánuk a szerszámlakatosok, mintalakatosok következtek hasonlóan magas aránnyal, azután a bal- és a szélsőjobboldal között szinte egyenlően megoszló esztergályosok (közel 3/4-ük volt újságolvasó), ami mindenesetre politikai érdeklődésük magas fokára mutatott (és részben ellentmondásban van azzal a másutt említett véleménnyel, hogy az esztergályosok szinte mindnyájan szervezett munkások voltak). A legkevesebb újságolvasó a napszámos és segédmunkások között (37 százalék), a gépmunkások (57 százalék), valamint a nagyszámú lakatosmunkásság között (65 százalék) volt található. A legolvasottabb lapok az apolitikus kategóriába sorolhatók (élükön a Friss Újsággal, mely egyébként sohasem hajlott el a szélsőjobboldal felé, hanem inkább a polgári liberális sajtó apolitikus meghosszabbítása volt), utána a Népszava következett (összesen 115 munkás említette), majd a kormánypárt Bethlen vezette szárnyának konzervatív-antifasiszta orgánuma, a 8 Órai Újság (104 válaszban szerepel). A különböző politikai laptípusok olvasottsága a következő mértékű volt: szociáldemokrata polgári liberális apolitikus konzervatív, kormánypárti szélsőjobboldali 15,3 százalék 19,0 32.4 » 10.5 22,8