Századok – 1989
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Honoráciorok a reformkorban III–IV/427
440 HECKENAST GUSZT/'' mind Sándor Lipót, mind József nádor panaszkodik miattuk. Még a 48-as forradalom nemesi résztvevői is lenézik a „zugügyvédek, elcsapott hivatalnokok, állás nélküli jegyzők, bukott szatócsok, csavargó iparosok, korhelyek, játékosok és éhenkórászok' ' par excellence forradalmi csoportját, 9 pedig ezeknek a fiatal, egzisztenciátlan elemeknek nagy szerepük volt az alkotmányos és szabadelvű eszmék terjesztésében.6 0 Voltak szép karriert befutó honorácior tanárok,6 1 de általában éppen magasabb műveltsége akadályozta legtöbbjüket a reakciós rendi társadalomba való beilleszkedésben. Már Sándor Lipót szemükre veti, hogy nemcsak ők maguk az új eszmék hívei, hanem tanítványaikat is erre tanítják,6 2 és több reformkori emlékíró beszél olyan tanárokról, akik magánbeszélgetésben bevallották tanítványaiknak, hogy nem hiszik azt, aminek tanítását rájuk bízták. A műveletlen falusi tanítókat életkörülményeik, osztályhelyzetük állította a jobbágyság oldalára. Nem hagyhatjuk megemlítetlenül sem az orvosi, sem az írói pályát. Az orvos tipikusan honorácior foglalkozás, a pesti egyetem orvosi karának professzorai úgy látszik többségükben honoráciorok. Ennek ellenére megélhetési viszonyaik nem kielégítők, ezért nagy számban vesznek aktív részt a forradalomban és a szabadságharcban.6 3 A nem nemes származású írók között a honorácior-állásfoglalás minden lehetséges fajtáját megtaláljuk a haladó nemességhez asszimilálódott Guzmicstól és Czuczortól a „Tizek Társasága" forradalmárain keresztül a jobbágyság öntudatos képviselőjéig, Táncsics Mihályig.6 4 1848 előtt a honoráciorok közül csak nemesítés útján lehetett kiemelkedni. 1825 és 1848 között mintegy 330 ember szerzett nemességet, ezeknek kb. 40%-a, 129 volt honorácior, a többi polgár, vagy katonatiszt. Az évenkénti nemesítések száma tehát meglepően alacsony, 10-20 között mozgott. A nemesített honoráciorok kivétel nélkül a magasabb társadalmi rétegekből valók, akik már teljesen magukévá tették a nemesi világszemléletet és életfelfogást. Szinte kivétel nélkül magas rangú egyháziak, királyi és megyei tisztviselők, a főuraknak személyükben lekötelezett jószágigazgatói és a kormánnyal ugyancsak szoros kapcsolatban álló egyetemi tanárok.6 5 A többi honorácior így akarva-nemakarva a kisnemesi reformmozgalomhoz kapcsolódott. Megkönnyítette ezt a csatlakozást a rendkívül hasonló gazdasági helyzet: sem a kisnemesi tömegek, sem a honoráciorok megélhetését nem tudta már a fennálló feudális társadalmi rend biztosítani. Az egyes honoráciorok azután anyagi viszonyaik és műveltségi állapotuk szerint támogatták több-kevesebb buzgalommal a kisnemesi ellenzék politikai harcait, s 1848 forradalmában ugyancsak gazdasági és műveltségi tényezők szabták meg, hogy ki lesz közülük Kossuth és ki a radikálisok hívévé. Mindkét csoportra jellemző, hogy a vezetőszerep a nemeseké, még a nemesi 59 Mályusz i. m. 821. 1.; Miskolczy Gyula: A kamarilla a reformkorszakban. Budapest, é. n. 193. 1.; az idézet: Degré Alajos: Visszaemlékezéseim. Budapest. 1883. I. k. 179. 1. 60 Pl. Szegeden. Vö. Reizner János, Szeged története. III. к. 67. 1. 61 Vö. Beszkid Miklós, Kovács János. Budapest, 1909. 62 Mályusz i. m. 819. 1. 63 Hőgyes Endre szerk., Emlékkönyv a budapesti kir. magy. Tudományegyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről. Budapest, 1896. passim. 64 Farkas Gyula: A „Fiatal Magyarország" kora. Budapest, 1932. 65 Orsz. Lt. Cane. Liber Regius.
