Századok – 1989
Tanulmányok - Hanzó Lajos: A Barcaság betelepítése és a Német Lovagrend III–IV/359
376 HANZÓ LAJOS csak a specifikusan missziós feladatban kell látnunk. Annál inkább, mert a közvetlen szomszédságban levő Balkán-félszigeten a pápai befolyás Kálóján áttérése óta alig egy százados és így egyházi jellegű munkára óriási lehetőség nyílott. III. Jenő pápa egyik oklevele szinte kötelezővé teszi a görög eretnekség és pogányság elleni küzdelmet.87 Ennek a feladatnak láttán veszi körül a király különös szeretettel a lovagokat, kikről letelepedésük után a második évben az egyik oklevél (1213) mint viris religiosis et soli Deo militantesekről emlékezik meg. Egyházi kiváltságokat pedig kifejezetten a király kívánságára kapnak: sicut iustum est et honestum regere volumus, de hogy királyi iurisdictióját sérelem ne érje, fenntartja az egyházi méltóságok megerősítésének jogát.88 Sőt elérik azt is, hogy e terület lakóinak egyházi tizedét is ők szedhetik be. Ezt a kiváltságot Miklós püspök, majd 1218-ban a pápa is megerősíti.88/ a A lovagok európai történetének áttekintése arra a meggyőződésre vezet, hogy a rend tagjai között állandóan erős egy önálló territóriumnak a megalapítására irányuló törekvés. Ezen az úton fontos állomást jelent az egyházi önállósulás elérése. Ha a fenti egyházi kiváltságok megszerzését a territoriális berendezkedés egyik tüneteként kezeljük is, meg kell állapítani, hogy ez a folyamat magyar földön csak 1222 után indult meg, mert Miklós püspök episcopatusa alatt a legnagyobb egyetértés volt az erdélyi püspök és a lovagok között. Lehetetlennek kell ugyanis tartanunk azt, hogy már ekkor megindult volna az integrálódás, mert III. Honorius pápa leveleiben bíztatja a pogány misszióra azt az esztergomi érseket, akinek egyházi igazgatása alá tartoznak még 1264-ben is az összes erdélyi németek. Pfeifer adatai szerint pedig89 annak az egri püspöknek egyházmegyéjében foglalkoznak legtöbbet a kunok megtérítésének gondolatával, akitől a lovagok még 1224-ben is, tehát pálfordulásuk után egy barcasági prépost kinevezését kérték, elismerve ezzel annak főhatóságát. Népi hullámzás a XIII. századi Barcaság területén. 90 Bartoniek Emma az Árpád-kori szociális problémák vizsgálata során rámutat arra, hogy a királyi és egyházi birtokok megszerzése a nemesek vágyálma lesz. De vizsgálataink során meggyőződhetünk arról, hogy az alsóbb osztályokban is hasonló folyamat indult meg, bár ennek célja az egyéni szabadság minél teljesebbé tétele. Ez a jelenség az egész ország földjén hullámzásba hozta a népelemeket és ennek lökései eljutottak a Barcaságig is. A német lovagrendnek tett adományozás révén Barcaság tájékán a király területe csupán Hétfalu környékére, a törcsvári hegyvidékre, Apáca, Kriba, Újfalu és Komlós vidékére szorítkozott. A rendnek, mint új birtokosnak itteni megjelenése éppen olyan kísérő jelenségekkel járt, mint pl. Dunántúlon. Az uralkodó ugyanis kivonja saját embereit erről a birtokról, mint a cenki vár őreinek visszavonásakor láthattuk, de nem 87 Müller, G. E.: Stühle und Districte als Unterteilungen der Siebenbürgisch-Deutschen Nationuniversität. 1141-1876. (Verfassungsrechtliche Forschungen. Verl.: Krafft und Drottleff. É. n. 11. 1.) 88 ZW. I. 10. 88/a ac universis eiusdem terre incolis presentibus et futuris liberam percopiendi decimus eisdem fratribus de consensu capituli nostri concessimus facultatem ZW. I. 10. 1. 89 Pfeiffer: i. m. 75-77. 1. 90 Domanovszky-emlékkönyv. Budapest, 1937. 8. 1.
