Századok – 1989

Tanulmányok - Lackó Miklós: Gépgyári munkások az 1930-as években I–II/3

A HOFHERR GYÁR MUNKÁSSÁGA AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉN 19 Szakma, foglalkozás és származás Sajátos különbségek mutatkoznak származás szempontjából a különböző szakmák és foglalkozások között. A munkások származási arányai a főbb szakmákban Az apa státusza A munkás foglalkozása iparos szakmunkás tanulatlan függő félproletár földműves tisztviselő htb. Öntő, kovács, gépészkovács 30,2 23,3 13,7 2,7 23,3 2,7 4,1 + Jól kvalifikált gépipari szakmák 23,2 35,6 + 9,0 16,1 + 6,5* 7,7 1,9 Lakatosok 26,8 22,4 8,4* 13,9 21,2 6,5 + 0,8* Nem vas-gépipari szakmunkás 37,0 + 18,5 9,3 7,4 22,2 3,7 1,9 Gépmunkás 16,7* 14,4 21,1 + 4,4 41,2 1,1* 1,1 Segédmunkás, napszámos 18,6 7,3* 19,1 3,2* 45,9+ 1,8 4,1 + A figyelemre méltó sajátosságok a táblázatról könnyen leolvashatók. A legmagasabb arányokat kereszttel, a legalacsonyabbakat csillaggal jelöltük meg. A legtöbb iparos származású természetesen a különböző, nem vas-gépipari szakmák (asztalos, mázoló, kőműves stb.) szakképzett dolgozói között volt található, legkevesebb a betanított munkások között. Nagyrészben szakmunkás családból származott a jól kvalifikált vagy elit szakmák munkássága; de közöttük volt a legmagasabb a függő félproletár és a tisztviselő származásúak aránya is. A legtöbb földműves származású dolgozót a tanulatlan munkások között találhattuk, a legkevesebbet a magasan kvalifikált gépipari szakmunkások között. Nem érdektelen összefüggésekre világít rá a különböző gyáron belüli munkásrétegek származásának és életkorának összevetése. E mikrovizsgálat általános értékét kétségtelenül csökkenti, hogy némely származási és korcsoportban számszerűen kevés munkás szerepelt; mégis fontos „trendek" bemutatására alkalmas. (Táblázalpl lásd a kővetkező oldalon) A főbb következtetések: 1. Minél fiatalabb korcsoportot nézünk, annál magasabb volt a csoportban általában a nem mezőgazdasági munkás, különösen a szakmunkás származásúak aránya. 2. Minél idősebb korosztályt vizsgálunk, annál nagyobb arányban találunk közöttük iparos családból származottakat (korcsoportok szerint: 14,4, 24,0, 26,5, 35,2 százalék). Az iparosnépesség e gyár tanúsága szerint is a régebbi időszakban a fő hazai forrása volt a szakmunkásságnak (egyre idősebb korcsoportok szerint: 22,6; 29,7, 35,5, 44,1 százalék!), de bőven jutott belőlük a nem szakképzett foglalkozá-