Századok – 1989
Tanulmányok - Lackó Miklós: Gépgyári munkások az 1930-as években I–II/3
A HOFHERR GYÁR MUNKÁSSÁGA AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉN 15 Szakképzettség, vallás és életkor kapcsolata Református Evangélikus -24 25-39 40-54 55--24 25-39 40-54 55-Szakmunkás 10,9 18,4 15,0 8,5 4,7 5,7 7,2 10,2 Betanított munkás 23,1 26,2 16,7 18,2 -3,3 5,0 -Segédmunkás, napszámos 20,0 19,5 16,7 20,8 3,3 2,5 4,2 2,1 Tanonc 13,8 -— 8,8 A következtetések nagyjából megegyeznek az ipari munkásság egészére jellemző sajátosságokkal. Az ipari munkások s főleg a fővárosi munkások körében mindig is magasabb volt a katolikus, valamint a részben magyar, részben eredetileg német anyanyelvű - nagyobb mértékben városlakó - evangélikus vallásúak aránya. Mint közismert, a kizárólag magyar nemzetiségű reformátusság az ún. középosztály és a tisztántúli, ill. az ország déli területein elhelyezkedő paraszti népesség körében nagyobb számarányt képviselt, mint a városi és ipari foglalkozások körében. A fővárosban és az ipari munkások között a református vallásúak száma elsősorban az iparosodás későbbi időszakában föllendülő tisztántúli és déli felvándorlással párhuzamosan emelkedett. A Hofherr-Schranz gépgyári munkásfelmérést olyan korszakban hajtották végre, amikor már - szemben az első világháború előtti évekkel - jelentős volt a munkásfelvándorlás a tisztántúli református többségű területekről is. Adatainkból viszont kiderül, hogy vizsgált gépgyárunk mikrovilágában még 1939 őszén is alacsonyabb volt a református vallású munkások számaránya, mint az ország egész népességében. Az adatok alátámasztják azt a közismert tényt is, hogy a református vallásúak súlya sokkal nagyobb volt a szakképzetlen munkások, mint a szakmunkások között. Táblázatunk azt is érzékelteti, hogy a gyár munkásai körében, a teljesen tanulatlan munkásokat bizonyos fokig kivéve, az idők során minden területen emelkedett a református munkások aránya; a növekedés különösen számottevő volt a szakmunkások és a betanított munkások között. Kivételt csak a legfiatalabb korosztály képezett: a széles értelemben vett Budapesten született - és túlnyomóan katolikus vallású - munkások arányának gyors növekedése itt már a reformátusok számarányának csökkenése irányában hatott. Az evangélikus vallású munkások száma viszont lényegében minden kategóriában fokozatos csökkenést mutatott; a főváros iparában a szakmunkások között egykor az átlagosnál jóval nagyobb szerepet játszott a népesség „polgáriasultabb" rétegét - és jelentős számú iparos-népességet - alkotó evangélikus vallásúak tábora; a helyzet változása egyik mutatója annak, hogy az iparosodás előrehaladtával hogyan nyíltak meg a munkásutánpótlás forrásai az elmaradottabb néprétegek körében is. A munkások mobilitása. Származás A gyár munkásainak társadalmi összetételére, eredetére, a munkássá válás útjaira vetnek fényt a generációk közötti mobilitás adatai. Sajnos, értékelhető adatokkal a generáción belüli mobilitásról felmérésünk alapján sem rendelkezünk. A
