Századok – 1989

Tanulmányok - Lackó Miklós: Gépgyári munkások az 1930-as években I–II/3

A HOFHERR GYÁR MUNKÁSSÁGA AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉN 11 A munkások családi állapota, szakképzettség és korcsoportok szerint (Tanoncok nélkül, százalékos arányok) -24 éves 25-39 éves 40-54 éves 55 éves és idősebb szak­tanu­szak­tanu­szak­tanu­szak­tanu­munkás latlan munkás latlan munkás latlan munkás latlan Nős 10,8 8,7 72,5 73,0 92,4 86,2 86,7 86,3 Nőtlen 89,2 91,3 21,3 23,8 2,3 2,5 3,3 1,4 Elvált --2,8 1,1 1,7 1,3 1,7 1,4 özvegy -­-0,5 1,7 3,1 8,3 8,2 Vadházasságban él --3,4 1,6 1,7 6,9 -2,7 Abszolút számban 65 46 178 189 172 159 60 73 közel 10 százalék). Érdekes viszont, hogy egyéb területen jelentősebb eltérést nem regisztrálhatunk. Sajnos, a munkások feleségére vonatkozó adatok - a már említett okokból -igen hiányosak. A több mint ezer munkásból 376 személy (34,8 százalék) nem válaszolt a feleség munkájára vonatkozó kérdésekre; több mint 56 százalékuk fe­leségüket háztartásbelinek jelölték, s csupán 8,8 százalékuknál jelöltek meg kereső foglalkozást - túlnyomó többségük a tanulatlan dolgozó réteghez tartozott. Ha azon­ban a feleségre vonatkozó adatokat egybevetjük a házasok számával, s egyéb, máshonnan szerzett tapasztalatokkal, úgy rögtön kiderül, hogy a háztartáson kívül jóval több munkásfeleség dolgozhatott, mint ahogyan azt a hiányosan kitöltött kér­dőívek mutatják. A házasodás, a család a munkásság számára különösen fontos életkeret volt. A magányosan, családi köteléken kívül élő munkások száma elenyésző maradt a Hofherr-Schranz gépgyárban is; ha az ún. „vadházasságokat" is beszámítjuk, úgy a felnőtt korú, a katonai szolgálaton túljutott szakmunkások több mint 90 százaléka, a 35 év felettiek közel 95 százaléka élt családi körülmények között, s megközelítő­en hasonló volt a helyzet a tanulatlan munkások körében is. A válás igen ritka lé­pésnek számított, bár - főleg a tanulatlan munkások között - a különélést bizonyá­ra gyakran nem törvényesítették. Érdekes és fontos szempontokra hívják fel a figyelmet a család nagyságára vonatkozó adatok. A kérdőívre válaszoló 1080 munkás a gyerekszám szempontjá­ból így oszlott meg: gyermektelen volt 463 munkás, 1 gyermeke volt 299-nek, 2 gyermeke 157-nek, 3 gyermeke 85-nek, 4 vagy több gyermeke 76-nak. Vagyis gyer­mektelen volt a munkások 43 százaléka, 1 gyermekes 27,7; 2 gyermekes 14,5; 3 gyermekes 7,9; 4 vagy több gyermekes 6,9 százalék. A családban élő gyermekek száma és aránya ennél kisebb volt: gyermektelen 50 százalék, egy gyermekes 24, 2 gyermekes 13,3, 3 gyermekes nem egészen 7, 4 vagy több gyermekes nem egé­szen 6 százalék. Ha a 24 éven aluliakat leszámítjuk, úgy reálisabb eredményt ka­punk. Az egy családban élők a gyermekszám szerint így oszlottak meg:

Next

/
Oldalképek
Tartalom