Századok – 1989

Közlemények - Beke Margit: A Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő története 1928–1940 I–II/125

CSEPELI SZABADKIKÖTÓ 1928. ÉS 1940. KÖZÖTT 157 A Steaua Romana Kőolajkereskedelmi Rt szintén az első bérlők közé számít. Telepével szomszédos területre opciós joggal rendelkezik. Egy évre külön előbérle­ti jogot élvez, ha mások is bérbe akarják venni a kérdéses területet, akkor a Steaua Rt kapja meg olcsóbb bérleti díjért.6 1928-ban a negyedik legjelentősebb olajipari társaság: a Magyar-Belga Ás­ványolaj Rt. A legkevesebb forgalmat bonyolítja le a többi vállalathoz képest. A kö­zeledő világháború érzékenyen érinti területbérletét, honvédelmi légierők fészkel­ték be magukat és használták. A kereskedelembe további kőolajvállalatok kapcsolódnak be. A Szesz- és Olaj­ipari Rt telepének elhelyezését a petróleummedence és a Nagy-Duna közötti föld­nyelven szeretné 3000 m 2 területen.6 7 A Hazai Kőolaj Rt szerényebb keretek között csupán 200 m2 területet bérel szivattyútelep felállításához. A szivattyútelepről kiin­dulva Gyömrői út 140. sz. alatti gyártelepéig csővezetéket akar lefektetni, hogy a kőolaj nyersterméket ezen szállítsa feldolgozásra.6 8 A kereskedelmi medence körüli területbérleti szerződés iránt érdeklődik a Krausz-Moskovits Egyesült Ipartelepek Rt. Élesztőgyártás, denaturált szesz, likőr­gyártásra rendezkedett be, és a telepen vegyigyárat szándékozik felállítani. Az ipa­ri medence egyik részét örökáron akarja megvenni. Frischfeld Alfréd gyáros gyár­telepét a Csepel-sziget északi csúcsára a ferencvárosi kikötővel szemben óhajtja át­telepíteni, és 2000 • -öl területet kér. Hochfelder Sámuel fakereskedő fűrésztelepet kíván felállítani, de a kikötő részéről nem nézik jó szemmel.69 Bates Papíráru Ipa­ri Rt papírküldemények tárolásához, feldolgozásához a kereskedelmi medence déli oldalán akar területet bérelni. A kikötőüzem biztosítani akarja a megfelelő forgal­mat, ezért szerződésében kiköti, hogy évente „legalább 1000 tonna forgalmat bo­nyolítson le" a vállalat.70 Vannak olyan vállalatok, amelyeknek profilja inkább beleilleszkedik a kikötő­jébe. A Fekete Testvérek Magkereskedő Rt magtisztítással is foglalkozik, és szeret­ne letelepedni a kikötőben. Az üzem azonban saját magtisztító tevékenységét látja veszélyeztetve, és nem kívánatosnak minősíti a letelepedését. Mint kereskedőfél megmarad azonban üzleti partnerként. Bálint Benő és Fiai Magtermelő és Kiviteli Rt lucerna- és lóheremag tisztítására külön helyiséget bérelne, ahol saját emberei­vel dolgoztat. Éveken keresztül húzódik az ügye. Közben a rivális Sátor Rt azt az ígéretet kapta kedvezményképpen, hogy amíg a kikötőben van hasonló cég, nem kap bérleti jogot. Az együttes ülés résztvevői arra hivatkoznak, hogy a Sátor nem teljesítette a feltételeket, ezért a szerződést fel lehet bontani és a Bálint Benő cég javára dönteni.7 1 A Magyar Egyiptomi Rt 10 000 bála gyapotot szándékozik a ki­kötőben tárolni, a kikötő felajánlja számukra a területbérleti szerződést, hogy a te­rületen megfelelő raktárépületet állítsanak fel. A szabadkikötő megnyitása új lehetőségeket tár a vállalatok elé, és azok nem hagyják kiaknázatlanul. Köztudott, hogy a szabadkikötőbe települő üzemeknek al­kalmuk nyílik áruk átdolgozására, újracsomagolására. Szívesen keresik fel e helyet 66-69 OL Z 863. Felügyelóbizottsági Ulési jegyzőkönyvek 1931-1937. 70 OL Z 863. Nemzetközi Kereskedelmi és Iparvállalatok letelepülése D-Sz 1931-1944. 71 OL Z 863. Együttes vezetőségi ülési jegyzőkönyvek 1937-1944.

Next

/
Oldalképek
Tartalom