Századok – 1989
Közlemények - Beke Margit: A Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő története 1928–1940 I–II/125
142 ВЕКЕ MARGIT székel, telephelye Csepelen, fióktelepe Komáromban és Párkányban található. A központi igazgatóság mindazon kedvezményeket igyekszik megnyerni fióktelepeinek, amelyekkel б maga rendelkezik. Az új kikötőkkel a csepeli kikötő érdekeltségi köre bővül, hiszen Csallóköz forgalmára is számíthatnak. Komáromban sürgős feladattá vált a Duna kikotrása, ennek költségeit a telelési illetékből fizetik. Komárom bekapcsolódik a külföldi forgalom lebonyolításába, elsősorban tranzitforgalma jelentős.5 Jugoszlávia és Németország közötti szén és koksz küldeményei fontosak. A fiókkikötő 5 daruval rendelkezik, és majdnem teljes kapacitással üzemel. 5 hónap leforgása alatt 2400 vagon forgalmat bonyolít le, de ennek háromszorosa is várható. Lajstromán bauxit, kénkovand, műtrágya és gabona olvasható. 2 52 Párkányban 2000 m bekerített kikötőterületet vettek át. Ennek parthossza 335 fm. Rendelkezésre áll 100 vagon befogadóképességű raktár. Ez a kikötő is rentábilisnak bizonyul, különben nem kérné a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt a budapesti igazgatóságtól, hogy az ott lévő épületben ügynökségi irodát és várótermet jelöljenek ki, mivel hajóállomást létesítenek személy- és teheráruforgalomra. A gabonaraktárat a Futura Rt veszi bérbe tárolás céljára. A kikötö szervezeti felépítése Nem érdektelen a Vámmentes Kikötő szervezetével és igazgatósága ügykörével megismerkedni. A kikötő mint állami üzem a Kereskedelemügyi Minisztériumhoz tartozik. A minisztérium a kikötő igazgatósága mellé tanácskozó szervként felügyelőbizottságot hozott létre. A felügyelőbizottság elnökét a patronáló minisztérium nevezi ki. A tagság sorai között megtalálhatók a kereskedelmi, belügyi, pénzügyi, földművelésügyi minisztériumok és a miniszterelnök l-l küldöttje, továbbá a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kikötő kormánybiztosa Maurer Gyula személyében. Pontosan körvonalazzák, hogy milyen ügyek tartoznak az igazgatóság és a felügyelőbizottság munkaköréhez. A kikötő megnyitása utáni években életbelépett a pénz- és vagyonkezelésre vonatkozó utasítás, az igazgatás ügyrendje, és megkezdték a munkarendszabályzat kidolgozását. Az igazgatóság feladata az irányítás, felügyelet, ellenőrzés, pénzügyi vezetés, szervezeti kérdések és jogi képviselet. Kezdetben Csepelen, majd Budapesten helyezkedett el az igazgatóság. A tényleges munkák végrehajtása a szigeten megy végbe. A telepfőnökség - élén Szellinga György - munkaköre egyre bővül és a továbbiakban három osztályt hoznak létre a differenciált munkára: 1. kereskedelmi osztály - belső szolgálatra 2. üzemi osztály - külső szolgálatra 3. számviteli osztály - könyvelésre. 51 OL Z 863. Komáromi fióktelep 1938-1943. 52 OLZ 863. Párkányi fióktelep 1938-1942.
