Századok – 1988
Tanulmányok - Banaszkiewicz Jacek: A tájbeli a társadalmi rend és a népi eredethagyományok egysége 769/V–VI
788 JACEK BANASZKIEWICZ ta a Gniezno és a gniazdo szavakat. Ennek az azonosításnak az értelme áttekinthető. Ezenkívül elfér abban a képzeletvilágban, amelyet a vérkőzösséget, a közös származást jelentő fogalmak visszaadására használtak.82 A „korzen" (gyökér), „plemie" (törzs) (a „plód" /termés/ szóból), „mac" - „macierz" (anya) stb. szavak eredeti jelentésükben a leggyakrabban az újjászületéssel, a keletkezéssel kapcsolatosak, és ebbe a képzettársítási csoportba tartozik a „gniazdo" (fészek) szó is - a világra jövetel és a felnövekedés helye. Nem zavarja ennek a terminusnak a társadalmi helyzetekre való felhasználását az a tény, hogy a természet világára vonatkozik. Ellenkezőleg, a képszerűségnek köszönhetően növekszik hasznossága más dolgok megjelölésére, olyanokéra például, mint a „gniazdo" szóval a távoli rokonság eszméjének kifejezése. „Swanthoslaus dixit se esse de una progenie Velislai - vul^ariter yednego gnasda" - olvassuk a czerski könyvek 1415 körüli feljegyzésében. 3 A „gniazdo" terminus a helyre is vonatkozik, lokalizálja a nemzetséget vagy ahogy a források mondják, a „genealógiát" egy bizonyos területen.8 4 A Gall által említett tizenkétéves hagyomány tehát Gnieznóban nemcsak a Piastok királyi karrierjének várát látja, hanem elsősorban a nép fészkeként mutatja be ezt a központot, a törzsi fennhatóság kiemelt helyeként.8 Gnieznónak éppen ebből az értékéből következik, hogy Piast arator birtoka a gnieznói vár környékén volt. Ritka és egyúttal szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis megállapíthatjuk, az a meggyőződés, hogy Gniezno a szülőanyja a Piastok többi földjének és államuk várainak, még régebbi bizonyítékkal is rendelkezik, mely nem kizárólag az ideologizáló legenda szférájában helyezkedik el. Mieszko földjeinek leírásában, mely a Dagome iudex dokumentumában található, Gniezno kiemelkedő említése soha nem kerülte el a kutatók figyelmét. De ki akarjuk domborítani e vár központi fekvését és minden szempontból elsőrendű fontosságú pozícióját Mieszko és Oda fennhatóságában. A lengyel uralkodó a pápa oltalmába ajánl ,,unam civitatem in integro que vocatur Schinesghe cum omnibus suis pertinentiis".86 Ezután meghatározza e „pertinentes" határait, kijelölve a Mieszko által ellenőrzött földeket körülvevő határvonalat. A dokumentum szövegéből kiderül, hogy Mieszko fennhatóságát Gniezno szemszögéből szemlélték. Többet kell ugyanis mondani - az a föld, amelyről kijelölik az uralom területi kiterjedését, az állam legfontosabb alkotórésze. Hozzá viszonyítva határozzák meg a többi területet, ezek mind Gniezno tartozékai, bár területileg kiterjedtek, és felmérhetetlenül nagyobbak a magnál. A középtől, ahonnan a fennhatóságot szemlélik, kapja nevét a terület egésze - ez civitas Schinesghe. 82 ' Ld. S. Gawlas: Swiadomoác narodowa Jana Dfugosza (Jan Dlugosz nemzeti tudata). Studia Zródtoznawcze. XXVII. köt. 1983. 36. 1. és 127. jegyzet. Gniezdnik, Gnieznik. Stownik staropolski (Óleengyel szótár). II. köt. Varsó 1956. 441. 84 Gniazdo. Uo., 436. 85 Gall etimológiájának szándékosságáról T. Tyc: Z dziejów kultury w Polsce iredniowiecznej (A középkori Lengyelország kultúrtörténetéből). Poznari 1924. 125. Idézve forráskiadványból, B. Kürbis: Dagome iudex - Studium krytyczne (Dagome iudex - kritikai tanulmány). PPP II. köt. 394.
