Századok – 1988
Tanulmányok - Banaszkiewicz Jacek: A tájbeli a társadalmi rend és a népi eredethagyományok egysége 769/V–VI
780 JACEK BANASZKIEWICZ fehérsége Vörös-Horvátország feletti túlsúlyát jelenti- e,4 7 mely utóbbi a nemes harcosok országa kellett hogy legyen (?), vagy itt csak a földrajzi helyzet megadásáról van szó. Kosmas utalása a luczanok és a csehek közötti háborúról (lucká valká), amely az utóbbiak győzelmével végződött a Turskónak nevezett mezőn lezajlott ütközetben, magára vonja a kutatók figyelmét, mert ez a legősibb hőseposza annak a törzsnek, amelyik Prágából kiterjesztette hegemóniáját a szomszédokra és a környező népekre.48 Ezt az egész szlávság kultúrtörténete szempontjából kivételesen fontos elbeszélést különféleképpen magyarázták. A közlés eddigi interpretációi különféle okokból nem figyeltek fel arra a részletre, amellyel a narráció megkezdődik, és amely a csehek ellenségeit mutatja be. A Csehek Krónikájának szerzője, mikor beszámolójában eljut Borivoj idejéig, addig a pillanatig, amikor az uralkodó megkeresztelkedése megnyitja az ország történetének új korszakát, megemlíti mellékesen, hogy még van valami fontos mondanivalója a régi pogány korszak eseményeiről. Be akarja mutatni nevezetesen művében a csehek és a luczanok közötti háborút, amelyről, mint feljegyzi, a szájról szájra keringő hagyományból szerzett tudomást.4 9 A dolgot a homályba vesző múltba helyezi (olim antea retro dierum), Neclan fejedelem uralkodásának idejére. A közösség neve, amely ellen a cseheknek háborút kell vívniuk, két megjegyzésre készteti Kosmast. Ennek már akkor is idegen hangzása kellett hogy legyen, a krónikás ugyanis megmagyarázza: „(a luczanok), akiket a kortársak íatecieknek neveztek". A közölt információhoz kapcsolódva rögtön kijelenti, hogy nem akarja kommentár nélkül hagyni azt, hogy a csehekkel szomszédos és a cseheken gyakran diadalmaskodó törzset a régi időkben miért nevezték luczannak. Kosmasnak a luczanok és a csehek háborújáról szóló előadása e pontján kezdődik a beszámoló, amelynek figyelemünket szenteljük. A krónikás, hozzákezdve ígéretének teljesítéséhez, először közli, hogy a luczanok országa (provincia) öt részre oszlott. Ezután meghatározza mindegyik régió területi kiterjedését.5 1 Az első a Hutna (Guntna) nevű folyócska mentén terül el. A második az Uzka mindkét partján van, amely, akárcsak a Hutna, az Ohfe mellékfolyója. A harmadik a Brocnica patak vidékén fekszik. Ennek a természetes határnak az azonosítása kétségeket támaszt. Azt gondolták, hogy a régi Brocnica a mai Stfelának felel meg, vagy 47 Határai között terült el Biograd na moru, Horvátország királyainak koronázási városa. Ld. V. Ko nova lenko—V. Mólé: Biograd na moru. SSS. I. köt. 1961. 118. 48 A legendára vonatkozó irodalmat gyűjtötte össze és tárgyalta meg legutóbb V. Karbusicky: Anfange der historischen Oberlieferung in Böhmen. Ein Beitrag zum vergleichenden Studium der mittelalterlichen Sängerepen. Köln 1980. A szerző saját tézisei a nyelvemlékről egyáltalán nem meggyőzőek. Ld. F. Graus véleményét erről a munkáról: Die Welt der Slawen. XXVI. köt. 1981. 437-^41. 49 Cosmae Pragensis Chronica Boemorum (a továbbiakban: Kosmas). MOH Script, rer. ger. II. köt. Kiad. В. В retholz. Berolini 1955. 22. (I, X-XII). 50 Kosmas. 23. Ld. Z. Sutowki: Luczanie. SSS III. köt. 1967. 131. Kosmas. 23. Ld. R. Turek: Die frühmittelalterlichen Stammgebiete in Böhmen. Prága 1957. 54.; Ua: Kosmas a íeskv pravek. fasopis Narodniho Muzea. CXVI. köt. 1947. 44.; Ua.: íechy v ranem stíedovíku. Prága 1982. 40.
