Századok – 1988
Tanulmányok - Banaszkiewicz Jacek: A tájbeli a társadalmi rend és a népi eredethagyományok egysége 769/V–VI
Jacek Banaszkiewicz A TÁJBELI, A TÁRSADALMI REND ÉS A NÉPI EREDETHAGYOMÁNYOK EGYSÉGE (Jegyzetek a szlávok törzsi-állami közösségi berendezkedéséről) Egy meghatározott területen élő közösség tájbeli elrendeződésének főbb elveit már régen leírták a kutatók. Az összehasonlító munkák lehetővé tették, hogy olyan modellrendszer álljon össze, amely a területi fennhatóság térbeli szerveződésének egészét ábrázolja. Példákkal is szolgáltak arra, hogy ez a tudományos módszerekkel kiépített konstrukció hogyan jelentkezik az egész világon szétszóródott különféle kultúrákban. A szlávság a források szemszögéből nem tette vonzóvá az említett kutatásokat. Persze ezért még nem tagadják a lehetőségét annak, hogy vannak a másutt előforduló módszerekhez hasonló megformálásai a törzsi-állami terület képének (az időrendben későbbi folklorisztikus anyagok egyébként is cáfolnák a negatív kijelentést2 ), de a dolgok bebizonyításához hiányoztak a megfelelően régi utalások. A jelen vázlat feladata az lesz, hogy a szlávság területének középkori forrásaiban bizonyítékokat találjon arra, hogy az elfoglalt területeken való ideális elhelyezkedésről két fő koncepció létezik: olyan rendszer, amely a fennhatóságot a területek kiemelt középpontja körül tömörülő egészként mutatja be, és olyan rendszer, amely az előbbi átdolgozott változata. Ez a második megoldás a politikai-területi egységet a négy világtáj lemásolásában láttatja, egy középponttal. A politikai közösség kereteiben kialakult területi rend elveit úgy szeretnénk megragadni, hogy az őket meghatározó kultúrán és időn kívül eső tulajdonságok ne takarják el teljesen azokat a specifikus jelentéseket, amelyeket a korszak, esetünkben a középkor kölcsönöz nekik. Gall arról szóló megjegyzései, hogy Ferdeszájú Boleszláv kétszer bekerítette és elfoglalta a Parseta menti Biatogardot, felkeltette a történészek érdeklődését politikatörténeti összefüggésben, kivált a pomeránok államisága alakulásának kér-1 Ld. kivált W. H. Roscher miTvcinek sorozatát, melyet M. Eliade: Traktat о historii religii (Értekezés a vallás történetéről). Varsó 1966. 230. használ fel; J. Gonda: Die Bedeutung des Zentrums im Veda. (In:) Sehnsucht nach dem Ursprung. Zu Mircea Eliade, H. P. Dürr kiadása. Syndikat 1983. 374-393.; A. és В. Rees: Celtic Heritage. Ancient Tradition in Ireland and Wales. London 1961. 146-172.; S. Czarnowski: Podzial przestrzeni i jej rozgraniczenie w religii i magii (A tér felosztása és elhatárolása a vallásban és a mágiában). (In:) Dzieta (Mtfvei). Hl. köt. Varsó 1956. 221-236. 2 . / J. és R. Tomicki: Drzewo zycia. Ludowa wizja swiata i erfowieka (Az élet fája. A világ és az ember népi víziója). Varsó 1975. 72.; W. Lettenbauer: Der Baumkult bei den Slawen. Selecta Slavica. VI. köt. München 1981.
