Századok – 1988

Folyóiratszemle - Dumke Rolf H.: Megfigyelések a kliometrikus gazdaságtörténet helyzetéről és fejlődéstendenciáiról 749/IV

750 FOLYÖIRATSZEM LE véleménye ellenére - nem stagnál. A legutóbbi - már említett - kongresszus eló'adásai is ezt bizonyítják. A kezdeti eufória után - amikor a kliometria magát szinte a természettudományokhoz tartozó „kemény" tudománynak tekintette - a kliometrikus gazdaságtörténészek önértékelése realistább, szerényebb lett. A kérdésfeltevések, a referátumok tanúsága alapján, többnyire a történelemből származnak, jóllehet a közgazdasági indíttatású problémafelvetések is jellemzőek még. Több előadás igyekezett a hagyományos piacracionalitás mellett az államot is bevonni az analízisbe. A homo oeconomicus mint neoklasszikus paradigma bár módosult, de még mindig jellemző. A kliometrikus kutatások legfőbb közös nevezője azonban az, hogy a gazdaságtudományok logikáját alkalmazza történeti kérdések magyarázatára. Ez az utóbbi momentum jelentheti a kliometria gyakorlathoz közelebb álló, szerényebb definícióját is. A kliometria elterjedtségéről Európa gazdaságtörténetében a Cliometrics Association tagjainak származása, illetve a kongresszusok referátumainak tematikája nyújthat felvilágosítást. A 310 tag közül 251 Észak-Amerikából (Egyesült Államok: 226, Kanada: 25), 40 Európából (Nagy-Britannia és Írország: 26) kerül ki. Talán még inkább jellemző az az adat, hogy e diszciplínát 288 taggal az angolszász világ uralja. A fenti adatok ismeretében meglepő, hogy a legutóbbi kongresszus referátumai közül sok foglalkozott az európai gazdaságtörténet problémáival, ezek többsége azonban amerikai történész munkája volt. Hermann Van der Wee három fő okát jelöli meg annak, hogy a kliometria miért nem terjed Európában. Első helyen - az Egyesült Államokhoz képest - a kedvezőtlen intézményi keretek szerepelnek. A közgazdászok és történészek képzésének szokásos elválasztása korlátokat eredményez, hiszen az utóbbiak közgazdasági és statisztikai képzése így túlságosan szűkkörű. Másodikként ismeretelméleti okokat említ, az európai történészek elutasító magatartását az analitikus történetírással szemben, mert az - ellentétben a megkívánt történeti összinterpretációval - csak résztörténet marad, s ezért túlságosan szűkkörűnek tartják. Van der Wee szerint különösképpen a német történeti iskola és a francia Annales-kör felelős ezért. A harmadik fontos ok módszertani jellegű. A neoklasszikus elmélet alkalmazása, amely egy jól funkcionáló piacot feltételez, Európa gazdaságtörténetében kevésbé tűnik sikeresnek, mint az Egyesült Államokéban, hiszen az előbbi esetében a piacon kívüli folyamatok is mindig fontos szerepet kaptak. A fenti okok valóban közrejátszanak abban, hogy a kliometria Európában kevésbé nyer tért, azonban az egyes országok között számottevő különbségek vannak e tényezők meglétét, illetve fontosságát illetően. Van der Wee elemzése - amely 1975-ben talán találó volt - ma már nem időszerű teljes egészében. Mindenekelőtt azért nem, mert a New Economic History egy szélsőséges definíciójából indult ki. A kliometria alapvető jellemzőjének a matematikailag meghatározott hipotézisek ökonometrikus próbáját tekintette. Az ehhez szükséges közgazdasági, matematikai követelmények pedig valóban szélsőségesen magasak. Az NSZK-ban a gazdaságtörténet az egyetemeken általában a gazdaságtudományok körébe tartozik, s az egyetemi hallgatók a gazdaságelméleti és statisztikai alapismereteket már az alapozó képzés során megszerzik. Az NSZK-ban a kliometriával szemben még meglévő szkepszis két tényező eredménye. Az egyik a kliometria széles körben elterjedt helytelen meghatározása, amely Van der Wee korábban kritizált példájára emlékeztet, de sem a kliometrikus gyakorlatnak, sem a kliometria időközben korrigált módszertani önértelmezésének nem felel meg. A másik központi faktor a német historizmus öröksége. Mindezen akadályozó tényezők ellenére azonban újabban a kliometrikus iskola tevékenységének élénkülése tapasztalható az NSZK-ban. Egyes viták - bár a köztudatban nem így élnek - a kliometria jellemző jegyeit viselik. Ilyen például a weimari köztársaság bukásának gazdasági okairól folytatott párbeszéd is. A német kliometria nem teljesen importtermék, hiszen hazai előzményei is vannak Walter Hoffmann és a történeti iskola elméletileg nyitott fiatalabb tagjainak munkásságában. (Viertelfahrschrift ßr Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. 1986. Heft. 4. 457-487.) T. B. A folyóiratszemlét összeállította: Barta János (В. J.), Jemnitz János (J.), Körmendy Adrienne (К. А.), Menyhárt Lajos (M.), Molnár Tamás (M. T.), Németh Györgyi (N. Gy.) és Tomka Béla (Т. В.).