Századok – 1988

Folyóiratszemle - Swiatek Riszard: Pilsudski politikája az 1916. november 5-i nyilatkozattal kapcsolatban 747/IV

748 FOLYÖIRATSZEM LE nemzeti jellegbe csak a hadihelyzet kényszerítő hatására egyeztek bele. Egyidejűleg meg kellett törni a porosz • kormány ellenállását is, amely végül beadta a derekát. Ezután már lehetővé vált a „Bethmann-Hollweg elképzelés" megvalósítása. A politikai akciót Pilsudski a Központi Nemzeti Bizottságra és a Lengyel Katonai Szervezetre támaszkodva indította meg. A Központi Nemzeti Bizottság Németország és Ausztria-Magyarország segítségével a független lengyel államiság kivívására alakult meg. A Lengyel Katonai Szervezet feladata a független Lengyelországért való fegyveres harc előkészítése volt. Taktikai okokból közeledett a szervezet a központi hatalmakhoz. A német katonai körök nem bíztak Pilsudskiban. Szocialista agitátornak és szélsőségesen nacionalista politikusnak tartották. Az osztrákok óvatosabbak voltak vele. Tudták, hogy a Lengyel Katonai Szervezet kész akár az antant hatalmakkal is szövetséget kötni. Pilsudski ugyan tisztában volt Németország és Ausztria-Magyarország indítékaival, de a központi hatalmak tervei alapul szolgálhat a távolabbi cél eléréséhez. A november S-i nyilatkozatot olyan reális politikai ténynek tekintette, amely lehetőséget ad a független lengyel állam fokozatos kiépítésére. Nézete szerint a nyilatkozat értékét az szabja meg, hogy milyen mértékben teszi lehetővé egy hadsereg létrehozását. A politikai kérdéseket másodrendűeknek tekintette. Pilsudski és a Lengyel Katonai Szervezet azt kívánta bizonyítani a központi hatalmaknak: PHsudski nélkül nem képesek lengyel hadsereget felállítani. El akarták kerülni azt, hogy a lengyel hadsereg a német hadvezetés irányítása alá kerüljön. Pilsudski a központi hatalmakkal való együttműködését számára megfelelő politikai keret biztosításához kötötte. így az Ideiglenes Országos Tanács megalakításának a tervét elfogadta - ebben egy lengyel kormány elődjét látta —, de csak azzal a feltétellel, ha a megszálló hatalmak biztosítják: 1. a felállítandó lengyel hadsereg teljes függetlenségét; 2. a lengyel hadiipar beindítását; 3. a Lengyel Királyság két megszállási zónára történt felosztásának a megszüntetését. A hadsereget két szakaszban kívánta megalakítani: kezdetben önkéntes alapon, később pedig sorozással. Ezekkel a politikai elképzelésekkel Pilsudski a Lengyel Katonai Szervezet támogatásával sikerrel megakadályozta egy német vezetés alatt álló lengyel hadsereg toborzását. A központi hatalmak végül is a PHsudskival való együttműködés mellett döntöttek. 1916. november 27—29-én Lublinban tárgyaltak vele. Szerepét a németek csak a hadseregépítésre kívánták korlátozni, az osztrákok viszont politikai szerepet is szántak neki a megalakítandó Ideiglenes Országos Tanácsban. 1916. december 12-én Pilsudski Varsóba érkezett. Azt tervezte, hogy az Ideiglenes Országos Tanács hatáskörét fokozatosan kiszélesíti. Céljait a következőkben foglalta össze: „Most még egyszer kompromisszumra lépek, ezúttal a németekkel, de világos és határozott feltételekkel: lengyel hadsereg és lengyel kormány, amely alá tartozik a hadsereg. Ezzel a követeléssel lépek be az Országos Tanácsba. S ha ezt elértem, visszatérek a hadseregbe, hiszen mindenekelőtt katona vagyok" - mondta PHsudski 1916 decemberében. A németek kezdettől fogva igyekeztek PHsudski szerepét korlátozni. Beseler, a varsói német kormányzó 1916. december 5-én világosan az értésére adta a lengyel politikusoknak, hogy nem egyezik bele Pilsudski fővezérségébe. 1916. december 26-án PHsudski emlékirattal fordult Beselerhez, amelyben rögzítette az álláspontját: a hadseregszervezés az Ideiglenes Országos Tanács feladata és joga kell, hogy legyen. A hadsereg függetlenségét és lengyel voltát csak Pilsudski vezető szerepe biztosíthatja. PHsudskinak olyan körülmények biztosítása volt a fontos, amelyek lehetővé teszik a jövőben a nemzeti hadsereg gyors mozgósítását a megszálló hatalmak adminisztrációs-katonai apparátusának az igénybevétele nélkül. 1917. január 11-én Pilsudski megkapta az Ideiglenes Országos Tanácsba a .kinevezését. Megkezdődött a november 5-i nyilatkozat végrehajtására irányuló kísérlet hét hónapig tartó korszaka, amely PHsudski letartóztatásával végződött. A november 5-i nyilatkozat az alkotók szándéka szerint a jövőt körvonalazta, s nem szorgalmazta az önálló lengyel hadsereget; a Wehrmacht keretében felállítandó lengyel egységekről beszélt. Pilsudski tudta ezt. Csak megfelelő politikai akcióval lehetett ezen változtatni. A lengyelek ezért határozottan követelték a nyilatkozat ígéreteinek azonnali megvalósítását. Beseler előbb maga, majd a lublini német kormányzóval együtt rendeletet adott ki a Lengyel Királyság Országos Tanácsának a megalakításáról. Ezt a lépést Beseler kormányzó a lengyel önkéntes hadsereg toborzásának a szükségességével magyarázta. PHsudski és mások számára azonban azt jelentette, hogy a lengyel állam ügye a tervezésből a megalakulás korszakába került. Megkezdődhetett PHsudski tervének a megvalósítása: a háború bizonytalan kimenetele miatt, az egyetlen fontos