Századok – 1988
Történeti irodalom - Agrárgazdaság; agrártársadalom; agrárpolitika (Ism.: Sebesi Judit) 734/IV
734 TÖRTÉNETI IRODALOM AGRÁRGAZDASÁG, AGRÁRTÁRSADALOM, AGRÁRPOLITIKA SZERKESZ TETTE: HEG YI ANDRÁS Szeged, 1985. 338 1. A JATE és a TIT Csondrád megyei Szervezete kiadásában, az 1988 nyarán tragikus körülmények között elhunyt Hegyi András történész szerkesztésében figyelemre méltó tanulmánykötet jelent meg a Dél-Alföldet érintő' agrárkérdésekről. Egy konferencia anyagáról van szó, amelyet 1984 márciusában Szegeden tartottak. Legyen egy tudományos tanácskozás bármilyen izgalmas, nyomtatásban történő közreadása nem feltétlenül sikeres, hiszen a nézetkülönbségek bemutatására, elméleti fejtegetésekre és a téma bővebb kifejtésére aligha van lehetőség. E kötet tartalmi vonatkozásban éppen azért figyelemre méltó, mert a szerkesztő és a kiadók teret adtak az elhangzott előadások bővítéséhez a megfelelő bibliográfiai utalásokkal együtt. így emelkedik a legtöbb előadás a tanulmány rangjára, amelyekből sem a vita, sem a múlt és a jelen szembeállítása nem hiányzik, mégpedig a mai agrárfejlődésben bekövetkező ellentmondások elhallgatása nélkül. Az előadások nagyobbrészt agrártörténeti jellegűek, a rég- és a közelmúlt tendenciáinak kibontásával; néhány hozzászóló elméleti kérdések tisztázására vállalkozott. A példák helytörténetiek, elsősorban Szeged környékére vonatkoznak, azonban a következtetésekhez minden szerző keresi és megtalálja az általánosan jellemzőt. A történeti részek elkülönítő dátuma 1945, pontosabban a földosztás előtti és a földosztást követő fejlődés. Az elemzésekből kibontatkozó tény, hogy az agrárfejlődés 1945 előtt elsősorban gazdasági, 1945 után pedig főként politikai tartalmú volt. A későbbi időszak izgalmas elméleti feltárását Nagy Lajos közgazdász professzor végezte el. 1945 előtt Csongrád megyében és Szeged környékén társadalmi-gazdasági kényszer határozta meg az agrárfejlődés irányát. Az e tájra jellemző tanyavilág kialakulásához több kutató is hozzászólt, így Rákos István, Rudi József, Szántó Imre történészek. Kutatásuk eredményeként a tanya létrejöttét a földművelés állandósulásához kötötték. Az állatartó szállás; még ideiglenes település volt, a szőlő - és dohánytermelés meghonosodásával már állandó gazdasági központot jelentett. Szeged törvényhatógági jogú város bérleti rendszere serkentően hatott a tanyásgazdálkodás kiterjesztésére. Juhász Antal néprajzkutató a bérlők helyzetének feltárásakor rámutatott, hogy a magas bérleti díj olyan árutermelésre késztette a bérlőket, amely megindította váltakozó irányú társadalmi mobilitásukat. Az átrétegződés viszont rögtön politikai kérdéssé vált: a tönkrement agrárproletárok a részesműveléstől a kivándorlásig minden lehetőséggel próbálkoztak. A mezőgazdaság „politizáltsága" a második világháború idején egyértelmű. Hegyi András történész a hadigazdálkodás elemzésében feltárja Szeged mezőgazdasági fejlődésének ellentmondásait, az erőltetett fejlesztés gazdasági gyengéit, a bérlők helyzetének további romlását. A tanyásgazdák, bérlők rétege mellett a Csongrád megyei kubikusokról is kapunk tájékoztatást Balázs György előadásából. Az ellenforradalmi rendszer kénytelen „odafigyelni" a jelentékeny politikai erőháttérré alakítható csoportra. Ugyanakkor a kubikosok ínségmunkán kívül egyéb segítséget nem kapnak. Még a korszakot jól ismerő Erdei Ferenc tollából is meghökkentően hangzik az a megállapítás: „Nem szabad parasztnak maradni. Kevés és méltatlan ez a sors". . . (Parasztok. 1938). Somlyai Magda professzornő idézi tanulmánya elején Erdei Ferencet a paraszti érdekvédelem témájánál. Az 1945 utáni agrárfejlődés kulcskérdése itt fogalmazódik meg. Somlyai Magda tanulmányában mintegy válaszol a mottóra. Hogyan lehet és kell parasztnak maradni a népi demokrácia időszakában? „Egyrészt földhöz juttatni a paraszti nincstelenek százezreit; másrészt a hatalom sáncaiba beemelni az addig a történelmi lét alá kényszerített parasztságot." Mindkettő politikai intézkedéseket követelt. A földreformról bővebben Szabó István tájékoztat. Csongrád megyében 1945. március 29-én Sövényházán kezdődött az ünnepélyes földosztás. Lehet-e azonban a termelés társadalmasítása nélkül politikailag továbblépni? A szocialista mezőgazdaság fejlődéséről több előadó szólt: Czagány László, Fórizs Sándor, Orbán Sándor, Sipos Miklós, Zsohár András, akik adatokkal bizonyították, hogy a központi intézkedéssel megindított szocializálás mennyit adhatott a termelőszövetkezeteknek. A társadalmasítás ténye és a
