Századok – 1988
Történeti irodalom - Die Donauschwaben. Deutsche Siedlung in Südosteurópa (Ism.: Bellér Béla) 706/IV
706 TÖRTÉNETI IRODALOM DIE DONAUSCHWABEN DEUTSCHE SIEDLUNG IN SÜDOSTEUROPA Herausgegeben vom Innenministerium Baden-Württemberg Bearbeitet von Immo Eberl und anderen Jan Thorbecke Verlag. Sigmaringen, 1987. 318 1. A(DUNAI SVÁBOK NÉMET TELEPÍTÉS DÉLKELET-EURÓPÁBAN Az 1987 áprilisában Stuttgartban ,,A dunai svábok" címen megnyílt reprezentatív kiállítás katalógusának címlapján a Duna-vonal mellett három kép látható. Az egyik a magyar Képes Krónikából való, és Hont és Pázmány sváb lovagok Magyarországra érkezését ábrázolja. A másik kép, Jacob van Schuppen festménye, Savoyai Jenőt állítja elénk. A harmadik pedig, Stefan Jäger festménye a sváboknak 18. századi magyarországi bevándorlását ülusztrálja. A három jelképesen összehangolt kép nem kisebb igényt fejez ki, mint a dunai svábok egész történetének bemutatását a legrégibb időktől egészen napjainkig. A katalógus Konrad G. Gündisch bevezető tanulmányával kezdődik. Ez kitűnő áttekintést nyújt a délkelet-európai - ezen belül elsősorban a magyarországi - német telepítésekről. A kora középkori német telepeseket úgy mutatja be, mint az ország honvédelmének erősítőit, a fejlettebb mezőgazdasági és ipari technika, technológia, kereskedelmi forgalom közvetítőit. Ezek az adottságok elősegítették az egységes, szabadköltözködésű jobbágyság kialakulását és a városok szabad fejlődését a különböző autonómiák keretében. így lett a 14-15. század, az Anjou- és a Zsigmond-kor a magyarországi városi élet fénykora. A lendületes fejlődésnek a kereskedelmi utak áthelyeződése és a török hódítás vetett véget. Érdekes fejezete a magyarországi németek történetének a 17. század és a 18. század eleje, amikor a felvidéki német városok - szinte saját népiségük veszedelmére - részt vettek a Habsburg-ellenes magyar harcokban. A szerző a felvidéki német evangélikus egyházaknak nemzetiségvédő szerepet tulajdonít (15.). Ez azonban sokkal kisebb volt, mint az erdélyi szász evangélikus egyházé. A töröktől felszabadított, elpusztított országot csak külföldi telepesekkel lehetett újjáépíteni. A betelepítés uralkodó motívuma nem az elnémetesítés volt - Kollonits Lipót gróf bíboros „Hungarisches Einrichtugswerk"-je - ezt nem hangsúlyozza eléggé a szerző (16.) - nem valósult meg -, hanem a merkantilista gazdaságpolitika. Ennek jegyében három nagy sváb telepítési hullám, „Schwabenzug" érkezett Magyarországra összesen 115 000 emberrel, akiknek nagy szerepük volt az ország újjáépítésében. A 19. században, különösen az 1867. évi kiegyezés után a magyarországi németség - az asszimiláció természetes folyamatai mellett - egyre inkább ki volt téve a magyar nacionalizmus nyomásának, a magyarosításnak. A németség 20. századi történetével nem foglalkozik részletesen a bevezető tanulmány. így nem méltatja az 1918/19-es forradalmak egyedülálló, a németséget nemzetnek elismerő és neki kulturális, közigazgatási, sőt területi autonómiát biztosító német nemzetiségpolitikáját sem, holott ennek jelentőségét a régebbi német történeti irodalom is felismerte.' Ugyancsak röviden tárgyalja a szerző az ellenforradalom német nemzetiségi politikáját is. Részletesebben foglalkozik viszont a kitelepítéssel. Ebben a kezdeményezést a potsdami értekezletnek tulajdonítja (20.), teljesen figyelmen kívül hagyva az ugyanebben az irányban ható magyar belpolitikai tényezőket. A végre megszülető új magyar nemzetiségi politikát meleg szavakkal méltatja (21.). Konrad G. Gündisch bevezető tanulmánya világos, áttekinthető, jól dokumentált és messzemenően tárgyilagos megvilágítását adja a német kérdésnek, és igen szerencsésen üti meg a katalógus alaphangját. A katalógus tíz fejezetben rendezte el anyagát. Az 1. fejezet tárgyalja a középkori magyar városfejlődést, amelyben döntő szerepe volt a német polgárságnak. A 13. században már 100 német joggal rendelkező város volt Magyarországon. (27.) A városfejlődés élén az erdélyi szász, szepesi szász, az alsó- és felső-magyarországi bányavárosok haladtak. (27.) Az idők folyamán 6 zárt német települési terület jött létre az országban. A fejezet térképeken követi nyomon a délkelet-európai német betelepüléseket a Karoling-kortól egészen a török kiűzéséig, összekapcsolva a nagy távlatok 1 Ludmilla Schlereth: Die politische Entwicklung des ungarländischen Deutschtums während der Revolution 1918/19. München, 1939.
