Századok – 1988
Figyelő - Buza János: „Ungerlein 1678”. A magyar dénár kitiltása Nürnberg pénzforgalmából 664/IV
682 VITA RECI) és a karoling templom lendületesebb, „csúcsívesebb" rajzolatában (1. verőtő) fedezhetünk fel. A hazai kutatás jelenlegi állása alapján, jobb híján el kell fogadnunk GI véleményét, hogy a hátlapi érmekép a német pénzeken jelentkező „karoling templom" magyar ízlésű átfogalmazása: „ez ötvösmunka, nem pedig egy templom ábrázolása. Míg német területen ez idegen, teljesen otthonos a magyar ötvösművészetben" — szögezte le GI, és párhuzamként a kistokaj-homokbányai (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) honfoglalás kori temetőben előkerült, préselt kerek ruhadfsz veretet (s nem mellkorongot — 40.) mutatta be. E gondolatmenet alapján lehet kétségbe vonni a hitelét az érmekép magyarázatára történt legújabb kísérletnek is!45 Tovább erősíti a nagyharsányi érmék és a magyar ötvösség kapcsolatáról vallottakat GI azon felismerése, hogy a nyugat-európai vésett verőtövektől eltérően a nagyharsányi Dbg. 1706/a. típusú dénárok verőtöve poncolással készült, azaz motívumait különféle hegyű fémszerszámokkal ütögették be, s minden bizonnyal a királyi ötvösműhelyben. Feltételezte, bár a művészettörténeti kutatás ezt tagadja, hogy ugyanennek a műhelynek a terméke az ún. Gizella kereszt is.46 Korábbi véleményét módosítva mutatott rá, hogy a templomképbe foglalt betűsort nem REGI-nek, hanem RECI-nek kell olvasni, s ez bajor megfelelők szerint a verőhelyre utaló körirat rövidített ismétlése, azaz RE (gia) CI(vitas)(49.).4 7 Mindezek után jogosan mutatott rá arra, hogy az ő REGI olvasatára épített magyarázat-kísérleteimet fel kell adnom ugyanúgy, mint azt a nézetemet, hogy a hátlapi érmeképben korona ábrázolást lássak. Utóbbinak ugyanis az a ma kivédhetetlennek tűnő ellenvetése, hogy az előlapi érmekép lándzsájához hasonlóan a hátlapitól is valósághűséget kellene egy konkrét tárgy esetében elvárnunk, viszont Szent István király a koronázási palástra hímzett'ábrázolásán másféle koronát visel (54.).4 8 Egyébként az utánveretek készítői a hátlapi érmekép megformálásakor jóval több szabadságot engedtek meg maguknak, mint az előlapinál. Az ismeretlen lelőhelyű, Stockholmban őrzött példánya talán a nagyharsányi első verőtövi csoportra vezethető vissza, de a „karoling templom" ábrázolása merevebb, s a visszahajló ívelések nélküli vonalvezetésű. Még különösebb rajzú a Dannenbergnél bemutatott példány hátlapja, amennyiben a képét hitelesnek fogadjuk el. Nem kétséges, hogy a Dbg. 1706/a. hátlapi érmeképének értelmezése még további vizsgálatot igényel. Végezetül szeretném elhárítani GI azon állítását, hogy a szóban forgó dénár koronázási emlékpénz jellege az én ötletem; ugyanis valójában Györffy György máig is vallott véleményével értettem egyet.4 9 GI összegzése szerint, „a Dbg. 1706/a. dénárban István első pénzét látjuk, amely közvetlen a koronázása után készült; ábrája — a lándzsa (pontosabban: szárnyaslándzsa K. L.) — a királyi hatalom jelvénye. Ennyiben tehát utalhat a koronázásra. Ugyanakkor forgalmi pénz is volt, noha nem volt olyan elteijedt, mint a CNH. I. 1. Ennek azonban *s Kállay Géza: Újabb szempont a Dbg. 1706/a. dénár hátlapéremképének meghatározásához. NK 86-87 (1987-88); 63-68; vö. uo. 68-72: a hozzászólások! Részletes véleményem: Kovács 1988. a. 46 Kovács Éva: Árpád-kori ötvösség. Budapest 1974, 6-13. 47 E megoldásra, legalábbis az egyik veró'tŐvel készült érmék esetében magam is gondoltam: Kovács 1975, 270: 80. jegyzet. 4"Vö. Kovács 1975, 268-272. A korona elméletre visszatért tűlzó következtetésekkel : Csomor 1987, 170-171. 4 9 Kovács 1975, 272: 95. jegyzet. Györffy György ezt a nézetét mindvégig fenntartotta: Györffy 1975, 287; uő: 1977, 335-336; uő: 1984, 825.
