Századok – 1988
Közlemények - Monok István: Cseffei László 1592–1662 622/IV
CSEFFEI LÁSZLÓ 1592-1662 627 Kecsed-Szilvás: Tötöri János birtoka volt. Története ugyanaz, mint Eszténynek. 1640-ben Cseffei két telek nélküli jobbággyal gyarapodott, amelyek előtte Kun Ábraháméi voltak.3 1 Mikeháza: Tötöri János birtoka volt. Története megegyezik Esztényével. Ezt a birtokot a Keczeli-család már 1646-ban vissza akarta váltani, de Cseffei nem engedte. 1649-ben II. Rákóczi György megerősíti a birtoklásban, s mert a Keczeli-család tovább perelt, 1651-ben is.3í Noszoly: Cseffei Jánosnak itt volt a legnagyobb birtoka (nem tudjuk pontosan mekkora, de a család az előnevét is innen kapta). Cseffei László az apja utáni harmadot kapta meg, s birtokolta élete végéig. Adataink 1627-ből, 1641-ből és 1658-ból vannak. 1643-ben ezt gazdagította I. Rákóczi György, tudniillik Kolozsvári Lecke Imre a fejedelem hadbahívási parancsát nem teljesítette, s így azt a birtokrészt, amelyet Noszolyon Fekete János után örökölt volna, Cseffei kapta meg. (Mindezt annak ellenére, hogy az 1644-es hadjáratban egészségi panaszokra hivatkozva Cseffei sem vett részt).33 Erről az esetről később részletesen szó lesz. Ónok: Tötöri János birtoka volt. Története ugyanaz, mint Esztényé. 1623-ban Cseffei gyarapította itteni birtokait, mert Bethlen Gábor Pósa Ferenc és Kristóf itteni részét (előbb Toldalaghi Jánosnak, majd) Cseffeinek adta. Ezt 1624—1630-ban Pósa Zsófia perelte, de kénytelen volt abbhagyni a pert. 1654-ben újabb gyarapodás származott abból, hogy Felfalvi Gáspár János leánya, Magdolna lemondott egy elzálogosított birtokrészről Cseffei javára, s ő ezt kiváltotta. A zálogban tartó Ebeni István 1662-ben visszafoglalta a birtokot, de Apafi ezt is Belényesi Ferencnek adta.3 4 Pánczélcseh: Tötöri János birtoka volt. Története Esztényével egyező. 1651-ben II. Rákóczi György Cseffeit erősítette meg a birtoklásban.3 5 Pecsétszeg: 1656-ban Rákóczi az itteni fiskális birtokokból 57 népes és 10 puszta házhelyet adott Cseffeinek. E részben volt Péchy Simon birtoka is. Cseffeinek feltehetően sehol nem volt ilyen nagyszámú telke.3 6 31 Kádár IV. 1901. 254, 256. 32 Kádár У. 1902. 167, 169. 33 Kádár V. 1902. 245-246.; Erdélyi Történelmi Adatok. IV. (Szerk. Szabó Károly). Kolozsvár, 1862 (a továbbiakban: ETA IV.) 170. 3 'Kádár V. 1902. 289. 3 5 Kádár V. 1902. 390. 36 Kádár V. 1902. 414., és a Cseffei-levelek közt lévő következő irat: 1656. augusztus 12. Tötör. Cseffei László levele Fábián István szamosújvári főudvarbirónak. „Szolgálatomat ajánlom kegyelmednek, mint jóakaró uramnak, Isten kegyelmedet éltesse sokáig jó egészségben, jó szerencsében. Jóakaró Uram, kegyelmedet akarám megkeresni igen bizodalmasan. Igen nagy jüvendő búsulásomat veszem eszembe, ha a mi kegyelmes urunk jótéteményivei kegyelmetek Pecsétszcget egészen kezembe nem adja. Amely emberek most benne bírnak, mint Kamarássy uram, soha én tőle meg nem maradhatnék a korcsmálás miatt, s egyéb ellenkezés, tiltogatás miatt. Hanem kegyelmed úgy írjon a mi kegyelmes urunknak, hogy őnagysága az őnagysága kegyelmességéből egészen eresztesse kezemhez. Leteszem én az ő pénzeket, mert uram most tudtam meg újabban, hogy Péchi Simon is, amikor megfogták, úgy vesztette el azt a jószágot, Pecsétszeget, mert az ő kezéhez került volt Jonaskótól Pecsétszeg."
