Századok – 1988
Tanulmányok - Ember Győző: Báró Buccow Erdélyben és az osztrák államtanács (1761–1764) 577/IV
BÁRÖ BUCCOW ERDÉLYBEN 617 Daun, aki a legritkábban nyilatkozott, ezúttal javaslatot teijesztett elő. A bizottság feloszlatását nem ajánlotta olyan módon, ahogyan azt a kancellária javasolta. Olyan módon kell a rendeletet megfogalmazni, amelyből nem tűnik ki, hogy az udvar eredeti szándékától eláll. Erre nézve javaslatot is készített, amelyet az államtanács elfogadott. Daun azt is tanácsolta, hogy a lázadók vezetőinek megbüntetése ügyében kiküldött bizottság ne csupán a guberniumnak tegyen jelentést, hanem a katonai parancsnoknak is, aki egyben királyi biztos.39 Erdély katonai parancsnoka, kormányzója és egyben királyi biztosa ekkor már gróf Hadik András volt. Az udvari haditanács 1764. október 30-án kelt előterjesztésében foglalkozott a határőrség szervezésével kapcsolatos kérdésekkel. Stupan azt ajánlotta, hogy a büntető eljárást gyorsan folytassák le. Hadik minden ítéletet azonnal hajtson végre, kivéve a halálosakat. Borié a megszökött székely határőrök vagyonára nézve nem ajánlotta, hogy a gubernium és az udvari kancellária meghallgatása nélkül határozzanak. Nem szabad a kérdés elintézését halasztani, vagy az erdélyi alsó bíróságokra bízni. A székely örökösödési jogon nem szabad változtatni, különben azt hiszik, ez a célja az egész katonai eljárásnak. A kincstárnak nem is lenne haszna belőle, mivel kis birtokokról van szó, amelyeket a katonaság érdekében újra kellene adományozni. A székely örökösödés éppen a katonai nemzet jellege. — Még Buccow ajánlotta, hogy évente 1000 nem román újoncot szedjenek. Ezek 10 évig szolgáljanak. Okul: a románok honvágya, az invalidus alap könnyítése, szabad emberek előnye az állam számára, népnevelés. Borié mindezzel egyetértett. A román nemzet olyan népes, hogy a többi nemzetet korlátozza. Lustasága miatt az állam számára a legkevésbé hasznos. Veszélyes az orosz szomszédság miatt. Borié ajánlotta, hogy az újoncpénz felét az újonc, másik felét a családja kapja.4 0 (Boriénak a románokat érintő fenti ajánlatai nem a határőrségre, hanem a reguláris katonaságra vonatkoztak.) Az udvari haditanács 1765. január 28-án kelt előterjesztésében az erdélyi határőrség szervezéséről volt szó. Stupan az udvari haditanács és az erdélyi udvari kancellária között felmerült vitás kérdésekben mindenben a haditanácsnak adott igazat, csak azt ajánlotta, hogy a vegyes (polgári és katonai) lakosságú helységek ne kerüljenek tisztán katonai igazgatás alá. A kancellária javaslataiban halogatási szándékot látott. A fogarasi kerület ugyanis gróf Bethlen kezén volt, akitől a kincstár majd megváltja, eladja a szászoknak, akik annak nagy részét a határőrség céljára engedik át. Az erdélyi kancellária Stupan szerint minden áron meg akaija akadályozni, hogy a fogarasi kerületet a szászok kapják. Stupan a szászok mellett foglalt állást. Mádéfalva után, a jelek szerint, a székely határőrség szervezése nem haladt előre. Az 1764-es év a katonai és a polgári hatóságok közötti huzavonával telt el. Erre mutat Boriénak az udvari haditanács 1765. január 28-án kelt előteijesztéséről írt vótuma, amelyben olyan véleményt nyilvánított, mintha a határőség szervezése akkor indult volna. "2560/64 4 0 2807/64
