Századok – 1988
Tanulmányok - Tóth Sándor László: Az etelközi magyar–besenyő háború 541/IV
570 TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ haderő is. A kündüvel kivonuló magyar lovasok számát 870-880 körüli időre vonatkozóan 20 ezer főre tették az arab források.14 8 Bár Bulgáriában harcolhatott a magyar haderő egy, pontosan meg nem határozható része, igen sokan vehették fel a küzdelmet Árpád és a többi törzsfő vezetésével a besenyők ellen. Az emberveszteség mellett számolnunk kell azzal, hogy a magyar szállások dúlása során jelentős mértékű anyagi kár is érte az etelközi magyar törzseket. Idevonhatjuk a krónikának azt a tudósítását, hogy a sasok elpusztították a magyarok lovait és barmait. Valószínűnek tűnik, hogy bár a besenyők egész Etelközt pusztíthatták, mégis az elsőként megtámadott keleti (Don és Dnyeper közt lakó) magyar törzseknek nagyobb veszteségei lehettek. Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy mindegyik törzset sújtotta az etelközi katasztrófa, csak relatív és véletlenszerű különbségek lehettek a veszteségek tekintetében. Egyes vélemények szerint a besenyőktől elszenvedett vereségek politikai következményeket is maguk után vontak; változások következtek be a törzsszövetség vezetésében. Györffy György szerint az első besenyő háború (893) után a vereségért felelőssé tehető Almos gyulát lemondatták, „s helyébe a hadvezéri képességekkel rendelkező Árpádot" választották. Levedivel kapcsolatban feltételezte, hogy talán kazár szokás szerint feláldozták.14 9 A második besenyő támadással (895) hozta összefüggésbe azt a krónikában szereplő híradást, hogy Árpád „atyját, Álmost, Erdélyországban megölték, nem mehetett ugyanis be Pannóniába".1 s o Györffy nézete szerint Álmos megölése - bár már a gyula tisztséget sem viselhette — „a besenyőktől elszenvedett vereség következménye volt, és feltehetően rituális formák között hajtották végre".1 S 1 Hasonló véleményen volt Bartha Antal, aki feltételezte, hogy „Álmost a tragikus vereség miatt érte a zord felelősségrevonás".15 2 Czeglédy Károly az általa 889-re tett magyar-besenyő háborúval hozta kapcsolatba Levedi lemondását. Szerinte „Levedi a halálfélelem állapotában volt, amikor a besenyőktől elszenvedett veresége után nyugatra kényszerült menekülni népével. Helyzetét csak az enyhítette, hogy a kazár uralkodó még korábban egy előkelő kazár nőt adott hozzá feleségül".15 3 Több kutató is úgy foglalt állást, hogy Álmos a második besenyő háborúban elszenvedett vereség miatt, szakrális gyilkosság áldozataként halt meg.15 4 Kristó Gyula szerint Álmos „halálának oka a besenyőktől elszenvedett súlyos vereség, az etelközi haza elvesztése volt, de szerepet játszhatott ebben Álmos megöregedése is. Álmos 895-ben már 75. életéve körül járt, tehát aggastyánnak % 14 8 MEH. 86.; 1. még A magyar honfoglalás kútfői. Szerk. Pauler Gy.-Szilágyi S., Bp. 1900 (a továbbiakban: MHK.). 167-168. 14 'Levedi feláldozására 1. Györffy Gy.: Legenda. 108.; Levedi és Álmos leváltására 1. még Magyarország története 1/1. 592-593. 15 "Álmos erdélyi megölésére 1. SRH. I. 287.; MEH. 130. 151 Györffy Gy.: A honfoglalásról. 11.; uő.; Honfoglalás, megtelepedés. 131.; uő.; Legenda, 109.; uő. MEH. 14, 39.; uő. Magyarország története 1/1. 595-596.; 1/2. 1630. Utóbbi helyen azt olvashatjuk, hogy „Álmos megölésének okát, s azt, hogy ez szakrális rítus szerint történt-e, nem tudjuk". 152 Bartha A.: A IX-X. századi. 148.; uő.: A honfoglalás. 13. 15 3 Czeglédy K.: Árpád és Kurszán. 52. 154 Szabó K.: A magyar vezérek. 49-50. Álmos halálának színhelye nála Moldva.: 1. még Vernadsky, G.-Ferdinandy, M.: Studien. 105.; Dümmerth D.: Az Árpádok. 91,.111-112.; uő.: A magyar fejedelemség keletkezése és eszmevilága. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei VI. Bp. 1973. 211, 220-221.
