Századok – 1988
Tanulmányok - Tóth Sándor László: Az etelközi magyar–besenyő háború 541/IV
TANULMÁNYOK Tóth Sándor László AZ ETELKÖZI MAGYAR-BESENYŐ HÁBORÚ A magyar törzsszövetség honfoglalás előtti kapcsolataiban fontos szerep jutott két keleti szomszédjának, a kazároknak és a besenyőknek. Míg a délkelet felől határos kazár kaganátussal a viszony változó jellegű volt, és a nyílt ellenségeskedéstől a politikai szövetségig ívelt, addig a besenyők egyértelműen a magyar törzsek ellenfeleiként léptek fel. E tanulmányban a magyar—besenyő háborúkat, elsősorban a magyar honfoglalást közvetlenül előidéző és kiváltó etelközi összecsapást kíséreljük meg rekonstruálni. E vizsgálat szükségességét az indokolja, hogy e fontos eseménnyel a történeti kutatás önállóan nem, csak a magyar honfoglalással kapcsolatban, annak alárendelve foglalkozott. Mindenekelőtt ismertetnünk kell azokat a forrásokat, amelyek magyar-besenyő harcokról tudósítanak. Időrendi sorrendet követve először Regino prümi apát 908-ban befejezett Világkrónikáját említjük, ö többek között azt is feljegyezte, hogy „az Úr testet öltésének 889. évében a magyarok (Ungri) igen vad ... népe ... a szkíta tartományokból és ama mocsarak közül jött elő, amelyet a Thanais kiáradásával mérhetetlenül kiterjesztett... Az említett népet tehát a mondott vidékekről, saját lakhelyeikről kiűzték a vele szomszédos népek, akiket besenyőknek neveznek, mivel számban és vitézségben is felülmúlták őket, és mivel — mint előrebocsátottuk - a szülőföld nem volt elég az ottlakásra a túláradó sokaságnak. Amazok vadsága elől megfutamodva, útra keltek tehát, búcsút mondva hazájuknak, hogy olyan földet keressenek, amelyen lakni tudnak és megtelepedhetnek. És először а раппоцок és avarok pusztaságait kóborolták be. . ."' A másik fontos forrása a magyar—besenyő háborúknak VII. (Bíborbanszületett)i Konsztantioosz bizánci császár De Administrando Imperio (DAI.) címen ismert műve. E 948—952 között keletkezett munka több forrásból is merítve retrospektív jelleggel tájékoztat a „régen" történt eseményekről. A DAI-ban a 37-38. és a 40. fejezetekben négy passzus is foglalkozik a magyar-besenyő harcokkal. Ezenkívül a mű bevezető fejezeteiben több fontos utalás is szerepel a magyar—besenyő kapcsolatra vonatkozóan. A „besenyő" (37.) caput elején a következő tudósítás található (37/2_i4 ): „Tudnivaló, hogy a besenyők szállása eredetileg az Etil folyónál, valamint a Jejik folyónál volt, s határosak voltak a kazárokkal és az úgynevezett úzokkal. De ötven évvel ezelőtt az említett úzok a kazárokkal összefogván és hadat indítván a besenyők ellen, felülkerekedtek és kiűzték 'Regino tudósítására 1. Gombos, F. A.: Catalogue fontium históriáé Hungaricae I—III. Budapestini 1937-1938 (a továbbiakban: Gombos). III. 2038-2039.; magyar fordítására 1. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Sajtó alá rendezte Györffy Gy. Bp. 1975® (a továbbiakban: MEH.). 205-206.
