Századok – 1988

Történeti irodalom - Magocsi Paul Robert: Our People. Carpathe–Rusyns and Their Descendants in North America (Ism.: Puskás Julianna) 517/III

519 TÖRTÉNETI IRODALOM elvégezni a kárpát-ruszin etnikum nagyságáról akár európai, akár amerikai statisztikákból. Irányadóknak így az egyházi kimutatásokat tartja Észak-Amerika vonatkozásában. Ezekre alapozza becsléseit minden további magyarázat nélkül, amikor 690 ezerben jelöli a kárpát-ukrán etnikum létszámát. E szám megkérdőjelezhető, mivel az általa sorolt egyházak tagsága és az etnikum határai megítélésem szerint távolabb esnek egymástól, mint ahogy a szerző feltételezi. A szerző szerint a kárpát-ruszinok története Észak-Amerikában атта szolgál bizonyságul, hogy a következetes identitás hiánya mennyire meghatározza az etnikai hovatartozás vállalását és a csoport magatartását. A kárpát-ruszin bevándorlók nagy többsége az első világháború előtt érkezett az USA-ba. Leszármazottaik pedig különös nehézségekbe ütköznek, még ha készek is az etnikai azonosulásra. Elveszett a nyelv, valamennyi egyházi és világi kiadványuk angol nyelven publikálódik. A gazdasági bevándoroltak gyermekei, a második nemzedék, többnyire a legerőteljesebben szorgalmazta az asszimilácrót, a múlt eltörlését. Teszi ezt annak érdekében, hogy gyermekeik ugyanolyan amerikaiak legyenek, mint a többiek. Sem az egymással rivalizáló megosztott egyházak, sem az óhazával az 1960-as évek végétől lassan megújuló kapcsolatok nem egyértelműen serkentői az azonosulás vállalásának. Puskás Julianna t