Századok – 1988

Történeti irodalom - Gross Mirjana: A modern Horvátország kezdetei (Ism.: Filipovits Klára) 505/III

505 TÖRTÉNETI IRODALOM különbözősége, valamint az európai nagy alkotóműhelyekre ráutaltságuk olyan kapcsolatrendszer, amely e szakágazat történetének behatóbb kutatását igényli. A szomszédos népekkel leélt múlt mindennapjai voltaképpen a történettudomány szakágazatainak közös részkutatásaival tárulnak fel, amit országaink kutatói, eseti törésekkel, jó negyed évszázada karöltve folytatnak. Ezt tanúsítják pl.: a budapesti magyar—román agrártörténeti konferencia (1964) anyagából a Die Agrarfrage in der österreichisch—ungarischen Monarchie 1900—1918 (1965) kötet; két magyar—csehszovák egyetemtörténeti ülésszakról (1967, 1971) Az Acta facultatis juridicae Univ. Comenianae II—III. (1968, 1975) tanulmánygyűjtemény; a prágai 1979-es városjogtörténeti előadásokból a Meâtské právo v 15.—17. stoletf v Evropé (1982) és más kiadványok. A fent ismertetett könyvek igazolják, hogy a magyar—szerb-horvát kapcsolatban is megvannak a tárgyi feltételek a szakágazatok szerinti közös kutatómunka végzésére. Pecze Ferenc MIRJANA GROSS POCETKI MODERNE HRVATSKE A MODERN HORVÁTORSZÁG KEZDETEI Globus, Zagreb, 1986. 521. A szerző több évtizedes kutatómunkáját összegező mű a neoabszolutizmus korának (1850— 1860) teljes társadalmi vetületét adja, a polgári, azaz a Határőrvidék nélküli Horvátország és Szlavónia területén. A horvát történetírásban talán elsőként jelenik meg ilyen jellegű mű. Legfőbb célja, hogy monográfiájával elindítsa a már régóta tervezett.,A horvát nép története" című nagylélegzetű és összefoglaló jellegű munka megírását. A szerző kifejti, hogy a modernizálódás a társadalmi élet mely területén jelentkezik,[milyen társadalmi rétegeket érint, s azok miképpen felelnek erre a kihívásra, s végül a változás ütemére is választ kapunk. A figyelem középpontjában a modernizálódás külső és belső feltételei közötti ellentmondások által kiváltott feszültségek húzódnak meg. M. Gross utal arra, hogy a horvát sabor már 1848-ban elkötelezte magát az alapvető társadalmi változásokra, a municipiális önállóság megvalósulásával. Erre azonban a Báni Tanácsnak nem voltak meg a lehetőségei. A feudális viszonyokat oktrojált alkotmánnyal, vagyis állami erővel törölték el, és ez magával vonta a hagyományos horvát autonómiáról való lemondást. Ellentételként viszont lehetőségeket kaptak a hazai erők modernizálódási folyamatának vezetésében. Az űrbéli birtokrendezés, ami a földesurak érdekeinek szem előtt tartásával történt, nem eredményezte egyben a piaci orientálódású agrártermelést. A Thun miniszter által kezdeményezett iskolareform kiválóan megfelelt a polgári társadalom igényeinek. A neoabszolutizmus koncepciója azonban, amely egyértelműen kijelentette, hogy a nem germán nyelvek nem alkalmasak az értelmiség képzésére (kivétel az olasz nyelv), a fiatal polgári kultúrák fejlődésében megállásra késztetett. A monográfia tizennégy fejezetből áll. Az első kettő a központi téma bevezetése is lehetne. A Habsburg-monarchiában uralkodó neoabszolutizmusról beszél általánosságban, majd áttekinti a polgári Horvátoiszág és Szlavónia demográfiai képét az 1851. és 1857. évi népszámlálási adatok alapján. Miijana Gross e korszak bemutatásakor a teljességre törekszik. Elsőként a politikai szférában világít rá a neoabszolutizmus reformjaira, változásaira. A báni kormányzat sajátosságairól és reformjairól két időszakban (1850—54, 1854—60) ad képet. Kitűnő, szemléletes és részletes táblázatokkal mutatja be az igazgatási rendszert megyénként, (azon belül is utal a járásokra) s az egyes településekre. A zágrábi, varasdi, pozsegai és eszéki megyék lakosságának adatait járásokra lebontva adja meg. Ismerteti a vizsgált négy legnagyobb város, Zágráb, Varasd, Rijeka és Eszék demográfiai helyzetét is. Képet kapunk a különböző hivatalok tisztviselőinek, valamint a rendőrség, csendőrség és a hadsereg társadalmi helyzetéről, felsorolja fizetési kategóriáikat stb. Az adóztatás rendszerét 1848-tól vizsgálja. Megyénkénti bontásban tünteti fel a rendes adót, a rendkívüli hadiadót és a házadót. Szerepelnek a Horvát Tengermellék és Fiume adatai is. Az új adózási