Századok – 1988
Történeti irodalom - Dóka Klára: A vízimunkáltatók szervezése és jelentősége az ország gazdasági életében (1772–1918) (Ism: Tilkovszky Loránt) 491/III
491 TÖRTÉNETI IRODALOM meg az uralkodó osztály és az elnyomottak vonatkozásában a fogyasztási szerkezetben. A nemesek és a városi elókelók élelmezésében jelentős volt a hústermékek súlya, míg a dolgozók részére ezek elérhetetlenek voltak, és helyettük főleg rozskenyeret és más rozskészftményeket fogyasztottak. Az olyan új élelmezési cikkek, mint a cukor és a burgonya, csak a legfelső rétegek számára voltak hozzáférhetők. Fontos szerepet játszottak a 18. sz. eleji fogyasztásban a szeszes italok, melyeknek készítésével és forgalmazásával kapcsolatban a kormányzat a korábbi, ezen területet kincstári monopóliumként kezelő politikát folytatta. Az adófizetés fejében megengedett nemesi pálinkafőzést I. Péter rendeletekkel igyekezett ellenőrzése alá vonni, ami azonban nem sikerült teljesen. Szemenova művében az abszolutizmusnak az életformát szabályozó szerepének mélyreható elemzésével találkozunk. Különösen I. Péter reformjait mutatja be új megvilágításban a szerző, míg a 18. sz. második negyedéről a gyérebb források miatt már kevésbé árnyalt képet kapunk. A könyv nagy értéke, hogy világosan felvázolja az életmód egyes területeinek fő fejlődési tendenciáit. Szemenova további érdeme, hogy élvezetes stílussal igazi kultúrtörténeti korképet rajzol meg. Kurunczi Jenő DÓKA KLÁRA A VÍZIMUNKÁLATOK SZERVEZÉSE ÉS JELENTŐSÉGE AZ ORSZÁG GAZDASÁGI ÉLETÉBEN (1772-1918) Budapest, 1987. 384 p. лг ország vizei gazdasági hasznosításának, amelynek oly nagy a jelentősége jelenünkben, messzire visszanyúló tanulságos múltja van. Az árvizek, belvizek kártételeinek elhárításán túl, és a vízi közlekedés fejlesztésének folyamszabályozási igényei mellett, a mezőgazdasági termőterület lecsapolásokkai való növelése, öntözéssel való javítása, a vízienergia felhasználása a malmoktól az elektromos erőművekig, az ipari üzemek és lakótelepek vízzel való ellátása (fúrt kutak, vízművek, víztárolók), a szennyvizek elvezetése, csatornázás, víztisztítás, a fürdőkultúra szempontjai, a környezetvédelem egyre aktuálisabb kérdései — a múltban is egyre növekvő szerepet játszottak. Ezekkel a kérdésekkel egyre intézményesebben foglalkoztak, e feladatok ellátására szakembereket képeztek, terveket dolgoztak ki és valósítottak meg több-kevesebb sikerrel; különböző műszaki megoldásokat alkalmaztak, szisztematikus mérések, térképezések, vízügyi tudományos kutatások indultak és folytak. Teljesen nyilvánvaló, hogy mindezek ismerete nem felesleges fényűzés; nélküle hiányos volna képünk az ország anyagi és szellemi kultúrája történetéről, s talán nem túlzás, ha úgy véljük, hogy jelen vízUgyi problémáink, feladataink megoldása szempontjából sem közömbös ennek az „előtörténetnek" az ismerete. Minderről eddig csupán részlettanulmányok álltak rendelkezésre, amelyeket a szerző megbecsüléssel de kritikailag hasznosít is; érdeme elsősorban azonban a levéltári forrásanyag, mindenekelőtt az Országos Vízügyi Levéltár egyedülálló jelentőségű hatalmas anyagának feldolgozása. A szerző a szakirodalomban elsőnek foglalja össze a témát hosszú távon és teljes komplexitásában. Az ország gazdasági és politikai fejlődésének keretében, a műszaki haladás és műszaki képzés alakulásának, az intézmények működésének bemutatásán túl életeleven portrékat is fest a magyarországi vízimunkálatok szervezésében, irányításában szerepet játszott legkiválóbb személyiségekről, új megvilágításba helyezve olykor ellentétes koncepcióikat, vitáikat. Nem kevésbé jelentős annak differenciált ábrázolása, mit jelentettek ezek a munkálatok a bécsi politika, a magyar főúri nagybirtokosok, a megyei köznemesség, a városok, az érintett paraszti lakosság saját érdekei szemszögéből. Korszakról korszakra haladva, mindig az aktuális gazdaságitársadalmi jellegzetességek érzékeltetésével kiséri nyomon a vízügyi problematika kontinuus fonalát. (Pl. a feudális korban a vízügyi munkáknál nem robotban, hanem fizetett közmunkaként dolgoztatott jobbágyi munkaerő rendszert lazító hatása, a kiegyezés utáni korban a kubikusmunka jelentősége.) Nagy fontosságúak a munka táblázatos kimutatásai, amelyek időről időre képet adnak a korábbi vizes területek mezőgazdasági hasznosításának mikéntjéről (terményenként, állatfajonként), s fontos megállapítása a szerzőnek, hogy a demográfiai szempont, a népességnövekedés a döntő az intenzívebb irányba fejlődésnél.
