Századok – 1988
Tanulmányok - Senga Toru: Béla királyfi bolgár halicsi és osztrák hadjárataihoz 36/I–III
42 SENGA TORU keresztül haladt hazafelé. A magyar király végül megállapodott II. Ivánnal abban, hogy leányát, a fiatal Anna-Máriát feleségül adja hozzá. II. András a keresztes hadjáratról való visszatérésekor magával hozta I. Theodórosz Laszkarisz nikaiai császár leányát, Máriát mint fia, Béla jegyesét. Béla és Mária 1220-ban házasodott össze. II. András leánya, Anna-Mária pedig csak 1221 elején ment feleségül II. Iván Aszenhez Bulgáriába.2 7 Joggal gondolhatjuk tehát azt, hogy П. András barátságban volt II. Iván Aszennel. Van azonban olyan forrásadatunk, amely arra mutat, hogy a két ország közti jó viszony II. András uralkodásának idején egyszer csak felbomlott. Ez az adat oklevelünkben szerepel, amely szerint amikor ,fiadra keltünk, hogy Bulgáriát legyőzzük, s Vidin (Budung) várat ostromoltuk", Dénes elsőnek bocsátkozott harcba az ellenséggel, s visszaszorította őket a várba. Dénes majd a bolgárok „császárának" öccse, Alexander hadserege ellen indult — amely elfogta Zubuslaus fia Bogomerius comest, a székelyek parancsnokát -, és az ellenséget legyőzve dicső győzelemmel tért vissza Bélához. A bolgár hadjárat időpontjáról és értelmezéséről különféle nézetek kaptak hangot a szakirodalomban, amelyekről majd később szólunk. Számunkra fontos kiindulópontnak tűnik először azt megvizsgálni, hogy Béla II. András királyi parancsára tört-e be Bulgáriába, mint ahogy egyesek vélik.2 8 Azt, hogy Béla a két halicsi hadjáratra II. András utasítására indult Dénessel, az utóbbi alkalommal a király vezetése alatt, oklevelünkből és a halics-volhiniai évkönyvből tudhatjuk. Az is nyilvánvaló, hogy Béla az ország nyugati > határait támadó seregek ellen is II. András parancsára indította Dénest, hiszen alig képzelhető el, hogy Béla, Erdély kormányzója II. Andrástól függetlenül küldte volna oda emberét, sőt II. András is ezzel a hadi eseménnyel kapcsolatban állíttatta ki a fentebb említett 1233. évi adomány levelet. Ezzel szemben az 1220-as és 1230-as évek eseményeire ' vonatkozóan II. András okleveleiben semmilyen bolgár hadműveletre nem találhatunk utalást. IV. Bélának viszont oklevelünkön kívül még két olyan oklevele maradt ránk, ' amelyekben utalás található a szóban forgó bolgár hadjáratra.2 9 Ilyen körülmények között arra lehet következtetni, hogy a bolgár hadjáratban inkább Béla egyéni vállalkozását kell látnunk, szemben az oklevelünkben említett többi három hadjárattal, amelyek mind II. András parancsára indultak. Ezek után térjünk rá a bolgár hadjárat időpontjának kérdésére, amelyre nézve csak találgathatunk. Oklevelünk, amint már láttuk, a négy hadi esemény közül a bolgárt említi elsőként, amely után a szerintünk 1230-ban lezajlott halicsi hadjárat leírása 21 Wertner M.: Az Árpádok családi története. Nagy-Becskereken 1892. 437, 460-461.,Pauler: MNT. II. 69-70, 75-76.; P. Nikov: Izpravki kam balgarszkata isztorija. Izvesztija na Isztoricseszkoto druzsesztvo v Szofija 5/1922/61.;Zlatarszki: Isztorija, III. 325-326.; Cankova-Petkova: Balgarija, 111.; Isztorija na Balgarija, III. 163. (a vonatkozó rész Cankova-Petkova munkája).; MT. I. 1310-1312, 1319, 1546-1547.; ßozsi/ov: Familijata, 78. 2 'Pauler: MNT. II. 99.; Hóman: Magyar történet, 35. 2 * Az egyik IV. Béla 1244. december 11-én Subislaus fia Bogomirus számára kiállíttatott levele, miszerint Bogomirus - akit oklevelünk is név szerint említ - egyebek között Vidin várának ostrománál szerzett érdemeket. CD. IV/1. 344.; RA. 237. 792. sz. A másik pedig az 1245. április 20-án kelt oklevele, amely szerint Regnaldus ispán fia Prinz ispán Ruszban, Aszen földjén, Németországban s a tenger mellékén viselt hadjáratokban szerzett érdemeket. ÄUO. VII. 192. 125. sz.; RA. 240. 804. sz. Ezen oklevél bizonyára nem szoros idó'rendi sorrendben említi meg a hadi eseményeket, amit a rájuk vonatkozó „ahányszor" és „gyakran" szavak is mutatnak.
