Századok – 1988

Közlemények - Kozári Mónika: Németország orosz politikája a berlini kongresszus előkészítésének időszakában 422/III

Kozári Monika NÉMETORSZÁG OROSZ POLITIKÁJA A BERLINI KONGRESSZUS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK IDŐSZAKÁBAN (Andrássy konferencia-javaslatától a kongresszus összeilléséig) Az alábbi tanulmány része a „Német—orosz diplomáciai kapcsolatok a berlini kongresszus időszakában (1878)" cimű egyetemi doktori disszertációnak, pontosabban a disszertáció gerincét alkotó fejezetnek erősen rövidített változata. Minthogy levéltári kutatásokat folytathattunk a bonni Politisches Archiv des Auswärtigen Amtesban, és ez a tanulmány csaknem teljes egészében — zömében kiadatlan — levéltári források felhasználásával készült, szükségesnek látszik, hogy bevezetőben rövid áttekintést adjunk a berlini kongresszus szakirodalmáról. Bár Németország és Oroszország 19. századi történelme, azon belül is különösen az 1870-es évektől az I. világháborúig tartó időszak, mindenekelőtt a két állam külpolitikája a kutatók érdeklődését e század folyamán mindig is vonzotta, kevés olyan munka született, amelyet szerzője konkrétan a berlini kongresszusnak szentelt. Összefoglaló munkák részeként, egy-két bekezdéstől egy-két oldal terjedelemig azonban sokszor foglalkoztak magával a kongresszussal, vagy annak valamely speciális vetületével (területi kérdések, valamelyik vezető európai állam külpolitikájára gyakorolt hatása, a kongresszus jelentősége a balkáni népek sorsának alakulásában, a kongresszusnak a közvéleményre gyakorolt hatása stb.) A hatvanas évek végén kialakult az az irányzat is, amely a gazdaságnak a külpolitikára gyakorolt hatását vizsgálja. (Helmut Böhme, Sigrid Kump-Korfes, Hans Ulrich Wehler, D. Geuer, Helga Deininger). A Bismarck-életrajzokban is jutott hely a berlini kongresszusnak, és az életrajzírókat is (a legújabb életrajzok szerzői: Lothar Gall, 1980; Edward Crankshaw, 1983; Wilhelm Mommsen, 1985) a kongresszus kapcsán elsősorban az a kérdés foglalkoztatta, ami a korszakkal foglalkozó szinte valamennyi kutatót: oroszbarát vagy oroszellenes volt-e Bismarck? A válasz gyakran a nemzeti hovatartozástól függ: a német történészek szemében nem volt oroszellenes, a szovjet kutatók megítélésében osztrákbarát volt. A kongresszus iránti érdeklődés a centenárium közeledtével megélénkült. A századik évfordulóra a Szovjetunióban és az NSZK-ban több kötet látott napvilágot; rendeztek konferenciákat is, és ezek anyagát publikálták. A szovjet kötetekben elsősorban a keleti válság kérdései, a balkáni népek törökellenes harca, az orosz—török háború, Oroszország szerepe a balkáni népek felszabadításában témák kaptak helyet, és kevesebb nemzetközi politikai, diplomáciatörténeti írás jelent meg bennük. Ezek a kötetek: a Balkanszkie iszszledovanyia sorozatban megjelent „Ruszszko-tureckaja vojna 1877—1878 gg. i Balkany" (Az 1877—78-as orosz—török háború és a Balkán), Moszkva, 1978.; „100 let oszvobozsdenia balkanszkih narodov ot oszmanszkogo iga" (A balkáni népek török elnyomás alóli felszabadulásának