Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
AZ AMERIKA-MOTÍVUM MAGYARORSZÁGON 375 Martinovics 1790 és 1792 között megjelent röpiratai a nemesi reformizmussal szemben kritikus, antifeudális jozefinisták irányához állnak közel, de Molnár Jánostól eltérően nemcsak politikai várakozásai épülnek a fölvilágosult uralkodó személyes döntéseire, hanem maga is az udvar titkos ügynöke. Ez a magyarázata annak, hogy amennyiben úgy ítéli meg, hogy Lipót egyetértését ezzel megnyerheti, a polgári alkotmányokat, így az amerikai dokumentumokat is támadja. Például az Einwendungen wider die französische Konstitution című 1791 végén keletkezett röpiratában — melyben kifejti, hogy a tökéletes alkotmány és a teljes egyenlőség egészségtelen —, már az első bekezdésben említi az amerikai függetlenségi nyilatkozatot is.162 Máshol — II. Lipóthoz intézett 1792. január 30-i fölterjesztésében — hízelkedve hangoztatja, hogy az amerikaiak és a franciák vérontás árán akartak újat, míg II.Lipót „forradalom nélkül alkotott olyan törvényeket, melyeket a művelt világ csodál és az emberiség dicsőít".16 3 Kémjelentéseiben a képlet sokkal zavarosabb, mert amellett, hogy a fizetett ügynökök szokása szerint, saját jelentőségének kiemelése érdekében, adatait eltúlozza vagy éppen költi; bosszúját a jezsuitákon is ki akarja tölteni, s az állítólagos jezsuita összeesküvéseket az illuminátus és szabadkőműves páholyokkal együtt tárgyalja. A világban, a múltban és jelenben tapasztalható forradalmi nyugtalanságok Teli Vilmostól és Cromwelltől a szabad amerikai államok megalakításáig és a francia forradalomig mind a titkos társaságok müvei — olvassuk 1791 október elején keletkezett, a jezsuita és illuminátus társaságok kiirtása érdekében készített emlékiratában. Amennyiben javaslatait — például a titkosrendőrség megerősítésére — figyelembe veszik, „az állam a most uralkodó amerikai-francia lázból kigyógyítható".164 1792 folyamán többször figyelmezteti Gotthardit, hogy Lengyelország, Belgium és Hollandia átveszi az amerikai alkotmányt, és francia támogatással köztársasággá alakul.16 5 1792-ben megjelent röpirataiban viszont Amerika, szintén Anglia, Hollandia, Svájc társaságában, de már ellenkező előjellel szerepel, a szabad nemzet példájaként (Status Regni Hungáriáé anno 1792).166 A Discussio oratoria in eos qui in librorum censurant invehuntur című irata pedig Washingtonnal és Thomas Paine-nel helyezi egy sorba Poniatowski Szaniszló lengyel királyt. A Discussio oratoria egyébként is határjelző, már I. Ferenc uralkodása idején jelent meg, s Martinovics három betiltott röpirata miatt emel szót.167 Ferenc trónralépése, mint Martinovics röpiratainak sorsa is mutatja, csaknem azonnali fordulatot hozott a magyarországi politikai irodalom történetében. Mint látni fogjuk, a magyar nyelvű sajtó munkájának feltételei is megváltoztak, majd — főleg a „magyar jakobinusok" mozgalmának felszámolása után — beszűkültek a könyvbeszerzési és olvasási alkalmak.16 8 Beszélhetünk-e ezekben az években a polgári Amerika i62 Benda i.m. I. 541. 16, Benda i.m. I. 575. ]6i Benda i.m. I. 454. 16i Benda i.m. I. 700., 788. ,66 Benda i.m. I. 780. {el Benda i.m. I. 762. 168 Az olvasókörök működési lehetősége a jakobinus mozgalom fölszámolásával egyidejűleg megszűnt. 1797-ben elrendelik a tanulók olvasmányainak szigorú ellenőrzését. 1798-ban az ország tizenegy városában tizenhat „olvasóbolt"-ot zárnak be. 1799-ben megszüntetik az ország összes kölcsönkönyvtárát. Összefoglalóan lásd: Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban i.m.
