Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
366 ZÁVODSZKY GÉZA meg."9 Az állásfoglalás e helyütt nem feladatunk, csupán azt a megjegyzést kockáztatjuk meg, hogy Szacsvay személyiségének és gondolkodásának megértésében II. Józseffel kapcsolatos — maradandó — illúziói nem elsőrendű jelentőségűek. Ami az amerikai példa népszerűségét illeti, földolgozott anyagunkban Szacsvay Sándor képviseli a folyamatosságot 1789-ig, amikor is a francia forradalom kapcsán ismét reflektorfénybe kerül az amerikai függetlenségi háború, mint a franciaországi változások egyik előzménye. A Magyar Kurír hírlap volt a szó jó értelmében, közleményei az aktualitásokhoz kapcsolódtak. Érthető, hogy hasábjait jórészt a németalföldi események, majd a törökkel kezdett háború és a lengyel nyugtalanság elbeszélése tölti meg. Szacsvay a belga törekvéseket lojalitása miatt vagy a cenzúrára tekintettel némi nehezteléssel adja elő („e csak olyan, mintha én azt kívánnám, hogy az én uram tőlem függjön"),12 0 de a Moritz Flavius Trenk nyomán alkalmazott „halotti beszélgetésben" már többet elárul valódi véleményéből. A holtak között, akik arról disputálnak, mi lehet az oka annak, „hogy a népek pártütéssel is iparkodnak szabadságok megszerzésén", Szolón a következő magyarázatot adja: „Az amérikai had alkalmatosságával, midőn egész Európában a szabadságról beszéltenek, és ezen nép bátor támadásának kimenetelét óhajtva várták; szerencséjére-é vagy szerencsétlenségére, a terhe alatt nyomorgó népnek kívánsága szerént lévén vége a dolognak, úgy tetszett mindenekelőtt, mintha ezen dolog által az emberi természetnek elveszett igazsága törvény szerént ítéltetett volna vissza."m Szacsvayban kétségtelen már 1787-ben egy európai méretű forradalom, egy nagy politikai gátszakadás víziója rémlik föl, melyet az észak-amerikai változásokból vezet le, s aminek elébe nemcsak szorongással tekint: „Boldog Isten! Mire mehet a szent előre képzelt vélekedés? Ily nagy szabadságra való vágyódás?... Mi lesz ebből?"122 Az idézett sajtóanyag alapján aligha hihetjük, hogy valaki is szó szerint vette, mikor Szacsvay jellegzetes „kétszínkedő" stílusában a fönti gondolatokhoz visszatérve egy hónappal később ezt írja: „Az ellenséges lelkű ördög, ki Amérikából azért jött vala által Európába, hogy a státusoknak megbecsülhetetlen belső csendességeket megzavarja, a maga fekete táborával, észrevehetetlen módon tapasztaltatik tovább vándorolni (...) Hollandia! — Franciaország! Vándorol a zenebonát szomjúhozó ördög egyik birodalom határszéliből által a másikba (...)'"2 3 A szakirodalomban viszonylag ritkán történik hivatkozás arra, hogy a nálunk közismerten élénk érdeklődéssel kísért lengyel eseményeknek is megvoltak a maguk amerikai vonatkozásai. Pulaskiról és hősi haláláról Savannahnál Zinner okmánygyűjteménye mellett a Magyar Hírmondó is beszámolt.12 4 (Később, amikor Kosciuszko nevétől hangosak a nemesi udvarházak, olvasókörök és irodalmi diáktársaságok, amerikai fegyvertényei is közismertté válnak.) Nem véletlen, hogy Szacsvay sokat idézett megjegyzéséhez — a francia forradalom küszöbén — a lengyel megújulási törekvések '"Lásd pl. Kókay György: A magyar hírlap- és folyóiratirodalom kezdetei i.m. 293—302. ill. Kosáry Domokos-. Művelődés a XVIII. századi Magyarországon i.m. 546—548. I20 Ld. A magyar sajtó története I. 98. 121 Magyar Kurír, 1787. aug. 1.490. ,22 Uo. 123 Uo.l787. szept. 1. 571—572. I24 Magyar Hírmondó, 1780. 3. sz. 20.
