Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
346 ZÁVODSZKY GÉZA centius Matherus, azaz Increase Mather (1639—1723), a 17. századi észak-amerikai gyarmati világ egyik legmarkánsabb alakja, aki kezdettől jelentékeny szerepet játszott az amerikai kolóniák és az anyaország élesedő vitáiban. Angliába Massachusetts követeként hajózott.18 A kis kötet ténybeszámoló a három legkiválóbb új-angliai térítő működéséről. A szerző tisztában volt azzal, hogy mind politikai küldetését, mind újangliai hazája ügyét akkor szolgálja legjobban Londonban és Európa protestánsai között, ha beszámol az indiánok megtérítésében elért eredményekről. Az első, latin nyelvű változat 1688-ban, az angol nyelvű 1689-ben jelent meg Londonban. Az 1694-ben Kolozsvárott megjelent magyar szöveg szó szerinti fordításban követi az 1693-as utrechti kiadást, két évvel megelőzve az első német nyelvű (Hallében kiadott) változatot. A nyomtatvány magyar kiadója és minden bizonnyal fordítója is Misztótfalusi Kis Miklós. Tárgyunk szempontjából különösen érdekes, hogy a fordító a címlap hátoldalán kivonatot közölt Amerika történetéről." A magyar puritánok angolszász kapcsolatai tehát a függetlenségi harc korai előzményeivel is összefüggésbe hozhatók. A 18. század derekától bukkannak föl azok a magyar nyelvű geográfiák, amelyeket alkalmilag egyik-másik iskolában tankönyvként is használtak, s mert magyar nyelvűek voltak, szélesebb körben is elterjedtek. Az első olyan magyar nyelvű földrajzkönyv, mely a négy földrészt, azaz Európa, Ázsia és Afrika mellett Amerikát is tárgyalja, Bárányi (máshol Baranyai) Váradi László ifjúkori munkája. A csaknem négyszázlapos kérdésfelelet formájában írt, tehát tanulásra szánt könyvet húszéves korában jelentette meg Halléban, 1749-ben.20 A változatos életutat bejárt, Európa sok országában megfordult Bárányi Váradi László később királyi testőr, majd debreceni városi tanácsos lett. Bárányi Váradiénál könnyedebb stílusú, szintén kérdés-felelet formában szerkesztett (voltaképpen franciából átdolgozott) mű Lázár János „röviden egybefoglalt geographiája".2 1 A között az evangéliumnak terjedelméről írott levél [...] melly Angliában elsőbben 1688-ban, azután is Napkeleti Indiában az evangéliomnak hasonló terjedéséről írott levelekkel együtt Deák-nyelven kibocsáttatott. Már most a magyar nemzet kedvéért Magyarrá fordíttatván közönségessé tétetett Kolozsváratt M. Tótfalusi Kis Miklós által 1694-ben. Teljes szövegét közli betűhíven Országh László: Misztótfalusi Kis és az első magyar könyv Amerikáról, Magyar Könyvszemle, 1958, 1. 22—41. ,8Vö: Murdock, Kenneth Ballard: Increase Mather, the Foremost Puritan. Harvard University Press, Cambridge, Mass. 1925; ill. Dictionary of American Biography, New York, 12. köt. 390—394. 19 Országh László i.m. 28. 20A geographiai tudományoknak első kezdete, Hála, 1749Márki Sándor az elsőséget Vetsei Pap István ( hányatott élete alkonyán katolizált református lelkész) földrajzának tulajdonítja, mely 1741-ben jelent volna meg Pécsett. 174l-es kiadás azonban nincs. Márki tévedésének forrását az 1757-es kiadás címének figyelmes olvasása feltátja: Magyar Geographia, azaz az egész világ négy részeinek, úgy mint: Európának, Asiának, Afrikának és Amerikának, s bennük levő sokféle országok, nemzetségek; azoknak eredetek, természetek, s nevezetesebb szokásaiknak, vallásainak, imperátorinak, királyinak, s több egyéb elmét vidámító hasznos dolgainak rendes és rövid leírása. Mely a külső dolgok olvasásában gyönyörködő magyarok kedvekért még 1741-ben Pécsett Íratott volt. Most pedig számtalan hibából megjobbítván megbővíttetett...Nagykárolyban, 1757 (435 lap). Az 1757-es kiadás Vetsei kéziratának átdolgozott változata. Vetsei ifj. Csécsi János sárospataki professzor előadásainak latin nyelvű jegyzeteit fordította magyarra (Geographia totius orbis. Vö.:Szily Kálmán: Az első geographia magyar nyelven, Irodalomtörténeti Közlemények, 1891. 47—51.) Politikai földrajzot Csécsi adott elő elsőként — még latinul —, rendkívüli tárgyként, 1713-tól, megelőzve a jezsuitákat, akik az 1735-ös új tanterv nyomán elkészített Rudimenta historica... V. kötetéből tanították ugyanezt. Vö.: Horvát Cyrill: Adalékok ifj. Csécsi János életéhez, Irodalomtörténeti Közlemények, 1907.1., 129., 257., 385. 2> Gróf Gyalakuti Lázár János Röviden egybefoglalt geographiája... francia nyelven íratott Lenglet du
