Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
344 ZÁVODSZKY GÉZA Lengyelországon, Krakkón és Boroszlón át Wittenbergbe, majd talán Hollandia új egyetemi városán keresztül Oxfordba. (A tiszta szívű, természetes vadember világa később, részben allegórikus-szatírikus formában, közhelye lesz a felvilágosodás irodalmának, aztán a preromantikus elvágyódásnak, és hazánkban is, a magyar irodalomban is egyik — bár másodrendű — forrása az Újvilág iránti érdeklődésnek és érzelmeknek. Mutatja ezt Bessenyei 1770-ben keletkezett, talán német stílusgyakorlatnak szánt Der Amerikaner-je, melyet az ifjú Kazinczy fordított magyarra 1776-ban „Az amerikai Podocz és Kazimir keresztyén vallásra való megtérése" címmel.10 ) A 17. századra is érvényes, amit a 16. században a magyar humanisták művelődési anyaga példázott, nevezetesen, hogy az Újvilág iránti magyarországi érdeklődés az általános európai áramlatokkal lényegében megegyező, annak részeként értelmezhető. A 17. századi magyar művelődés erősen protestáns jellege mégis valami sajátosat — legalábbis a katolikus Európától elütőt — hoz. A 16—17. század fordulóján még kivételesnek mondható, ha a német egyetemeken tanuló protestáns magyar ifjak a leydeni, utrechti egyetem hallgatóiként Angliába is átlátogatnak. Amikor azonban 1622-ben a harmincéves háború szennyes hullámai elérik Heidelberget, és a zsoldosok az egyetemet földúlják, a magyar diákok inkább a hollandiai egyetemekre iratkoznak be, s az angliai szellemi központokhoz is közelebb kerülnek. Az Angliába látogatók hosszú névsorából olyan neveket ragadhatunk ki, mint Medgyesi Pál, Tolnai Dali János, Apáczai Csere János, Komáromi Csipkés György." A puritanizmusnak Anglián (és Amerikán) kívül éppen Magyarországon a legerősebb a hatása. Új-Anglia nem bizonyult földi paradicsomnak, de a Massachusetts Bay telepeseinek második-harmadik nemzedéke az elveszett ígéret földje helyett elfogadta a vadont, s megőrzött küldetéstudatának célja immár a vadon legyőzése lett.12 A forró égövi Amerika, a spanyol és portugál gyarmatok gazdagsága és egzotikus szépsége egészen a függetlenségi háború kitöréséig elhomályosította az északkeleti partvidék „szegény" angol gyarmatait. A rideg és fantáziátlan New England — melynek lakói a végtelennek ,0 Der Amerikaner. Gedruckt bey Leopold Kaliwoda, Wien, 1774; ill. Az amerikai Podocz és Kazimir keresztyén vallásra való megtérése. Németből Magyarra fordíttatott Kazinczi Kazinczy Ferenc által. Kassán, Landerer Mihály betűivel 1776. Bessenyei német nyelvű eredetijével együtt kiadta és bevezetéssel ellátta Weber Artúr, Bp. 1914. Bessenyei közvetlen ihletője Voltaire Alzire ou les Américains-je. Vö.; Vértes O. András Bessenyei ,,Amerikaner"-jének mintája, Egyetemes Philológiai Közlöny, 1935. 401—403. Az Alzire-t Péczeli József is magyarra fordította: Alzire vagy az amerikánusok, Komárom 1790. A Szép Uránia Amérikában című „érzékeny játékot" viszont — a címlap szerint — olaszból fordította Karádi István. Megj. Pesten, 1796. "Pongrácz József: Magyar Diákok Angliában, Pápa, 1914.; Fest Sándor-. Angol irodalmi hatások hazánkban Széchenyi fellépéséig; Értekezések a nyelv- és a széptudományok köréből, XXIII. köt. 7.; Kathona Géza: A debreceni és sárospataki tanulók részvétele a hollandiai és angliai peregrinációban 1623-tól 1711-ig, Theológiai Szemle 1979. 2. sz.; uö.: Pótlások az 1711-ig Angliában tanult magyar diákok névsorához, Irodalomtörténeti Közlemények 1976. 1. sz.; Dán Róbert—Gömöri György: Szenei Molnár Albert Angliában, Irodalomtörténeti Közlemények 1979.3. sz.; Gömöri György: Magyar látogatók a Cromwell-kori Angliában, Irodalomtörténeti Közlemények, 1979. 4.sz ,2Vö.pl.-.Heimert, Alan: Puritanism, the Wilderness, and the Frontier. In: American Civilization. Readings in the Cultural and Intellectual History of the United States. Ed. by Eugen С. Drozdowski, Glenview, Illinois, 1972, 2—8. ill. American Social Thought: Sources and Interpretations. Red. M. McGiffert and Skotheim, Addison Wesley Publishing Company 1972.
