Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
KÖZLEMÉNYEK Závodszky Géza AZ AMERIKA-MOTÍVUM ÉS A FELVILÁGOSODÁS-KORI MAGYARORSZÁG A KEZDETEKTŐL 1795-IG Amerika nem az angol kolóniák Nagy-Britannia ellen vívott függetlenségi háboriíjával vonta először magára az óvilág figyelmét. A nyugati félteke szinte fölfedezése pillanatától elbűvölte az európaiakat egzotikus tájaival, hatalmas méreteivel, erőforrásaival és színes, ősi civilizációival.1 Igaz, az elragadtatást — a határtalantól, az ismeretlen vonzásától mindig szárnyakat kapó emberi képzelet mellett — nagyon józan gczdasági tervek és számítások is táplálták. Hála a humanista tudományosság vérkeringésének, a nagy földrajzi fölfedezések eredményeit már a Mohács előtti Magyarországon nyomon követték.2 Éppen Magyarországon maradt fönn Ptolemaiosz geográfiájának Marco Beneventano és Cotto Veronese által javított kézirata, mely alapul szolgált az 1508-as híres római kiadásnak, s melynek térképei közül egy — Amerikát ábrázolja.3 Magellán Föld körüli útjáról Pigafetta mellett a többek által magyarnak tartott (voltaképpen erdélyi szász) Maximilianus Transylvanus készítette a legmegbízhatóbb összefoglalást a résztvevők följegyzései és beszámolói alapján, 1523-ban.4 A Mohács utáni években Honterus János, a szászok reformátora Amerika térképét iskolában tanítja. 1534-ben már térkép is jelent meg magyarországi szerző könyvében a négy földrész ábrázolásával, ugyancsak Honterus Rudimentorum cosmographiae libri duo című művének krakkói kiadásában. Benczédi Székely István pedig, az első magyar nyelvű egyetemes történet szerzője így kezdi Amerika felfedezésének elbeszélését 1559-ben: „Americus Vespucius és Columbanus Kristóf ez időbe találták az új földet, kit annak előtte sem az európabeli emberek, sem az ázsiabeliek, sem pedig az afrikabeliek nem ]Skard, Sigmund: American Studies in Europe. Their history and present organization I—II. Philadelphia 1958. 25. 2Az amerikai-magyar kapcsolatok történetének első alapos összefoglalását Márki Sándor készítette: Amerika és a magyarság. Földrajzi Közlemények, 1893. 49—94. A cím mind Kosáry Domokos, mind I. Tóth Zoltán bibliográfiájából kimaradt. Az amerikai—magyar kapcsolatok történetét a kezdetektől tárgyaló munkák közvetve vagy közvetlenül Márki adataiból indulnak ki. Vö.: Pivány Jenő: Magyar—amerikai történelmi kapcsolatok a Columbus előtti időktől az amerikai polgárháború befejezéséig, Bp 1926., ill. Hungarian—American historical connections from the Pre-Columbian times to the end of the American Civil War, Bp. 1925 és Gál István: Magyarország, Anglia és Amerika, különös tekintettel a szláv világra. Vázlatok a nemzetközi vonatkozások köréből, Bp. Officina, é.n. (1946) 3Az Apponyi-könyvtár őrizte kézirat 1892-ben vásárlás útján Angliába került. 'Kropf Lajos: Maximilianus Transylvanus életéhez, Századok 1887. 546—548.; 1889. 52—56.; 1890. 661—662.; uö.: Maximilianus Transylvanus, Magyar Könyvszemle 1895.: 289—298. Márki Sándor: Egy magyar humanista, Erdélyi Múzeum 1893.1. 23—25.
