Századok – 1988
Történeti irodalom - Magyarországi katolikus egyházi levéltárak fondjegyzékeiről (Ism.: Gergely Jenő) 271/I–III
238 TÖRTÉNETI IRODALOM 271 Kardos József a zárófejezetben bemutatja, milyen gyökeres változások mentek végbe az egyetemen a felszabadulás után. A legszembetűnőbbek a hallgatók szociális összetételében és a szervezeti kérdésekben mutatkoztak. 1949-ben megalakult (pontosabban kivált a Bölcsészkar keretéből) a Természettudományi Kar, önálló intézményként működött tovább a Római Katolikus Hittudományi Kar (R.K.H. Akadémia 1950), 1951 február 1-én pedig az Orvoskar is önállósodott. Oktatni kezdték a marxizmus-leninizmust, bevezették a levelező és az esti oktatást. 1950-ben az egyetem felvette egykori híres tanára, Eötvös Loránd nevét. Az elmúlt 30 év alatt több reformot és átszervezést ért meg az intézmény. Az egyetem összefoglaló története — különösen a kartörténeti monográfiák elkészülte után -mérföldköve lehet a magyar felsőoktatástörténeti irodalomnak. A kutatók és az érdeklődők egyaránt haszonnal forgathatják majd. Bán Judit A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK FONDJEGYZÉKEIRÖL* Az elmúlt évekbeh örvendetesen megnövekedett az egyháztörténeti kutatások és publikációk száma, amelyek igyekeztek megszabadulni az aufklärista antiklerikalizmus tradícióitól és a szektásdogmatikus marxista korszak minden, egyházakkal kapcsolatos dologban a „klerikális reakciót" kereső és találó rossz emlékű beidegződéseitől. Az egyházak történetével foglalkozó egyházi és világi kutatók igyekeztek felzárkózni a valláselméleti és valláskritikai stúdiumok már korábban végbement megújhodásához, amelynek lényeges ösztönzője volt a különféle világnézetű tudósok közötti dialógus. Mi az oka annak, hogy egy évtizedekig elhanyagolt szakterület egyfajta megújhodása, életképességének és szükségességének a nyilvánvalóvá válása megy végbe napjainkban? Talán az, hogy a jelenlegi társadalmi körülmények között egyes, kimondottan „olvasó" rétegeknél megélénkült a vallásosság, úgy is, mint megélt hitélmény, úgy is, mint intellektuális érdeklődés. De ennek a „szakmai reneszánsznak" nemcsak a vallási megélénkülés lehet az oka, hanem ezen túlmutató szekularizált érdeklődés az egyházak és a vallások múltja, közelmúltja, sőt jelene iránt, mert az szerves része a nemzeti és az egyetemes emberi történelemnek, kultúrának és humanizmusnak. Ebben a múltban és az általa is befolyásolt jelenben az egyházak, köztük a katolikus egyház is, úgy tűnik, elfoglalhatták az őket megillető méltó helyet. Kétségtelen, hogy az általános érdeklődés mellett ehhez szükséges volt az egyházak és a felekezetek készségére, nyitottságára, hogy szembenézzenek a saját múltjukkal és a jelenükkel, reális számvetést készítsenek, és ezt ne az apológia vagy valamiféle torzán értelmezett önkritika vezeklésével tegyék, hanem a saját identitásuk megőrzése és erősítése jegyében. Végül nem utolsó szempont az sem, hogy az egyházak világközpontjai, így többek között maga az Apostoli Szentszék is, inkább bátorítja ezeket a kezdeményezéseket, semmint akadályozná azokat. Gondoljunk csak arra, hogy a jelenlegi pápa, П. János Pál már a 20. század elejéig kutathatóvá tette a Vatikáni Titkos Levéltár egyes állagait. De az egyházak reális és igaz történetének megírásához az elmúlt két-három évtized politikai körülményei, s ezen belül nem utolsósorban az egyházpolitika itthon és külföldön egyaránt méltányolt eredményei is részint lehetőségeket, részint impulzusokat adtak. Mindezek ellenére tényként lehet megállapítani, hogy mégis csak a tétova kezdeményezések és útkeresések szakasza következett el. Mert ha végigtekintünk részint a szakmai eredményeken (ide értve a különböző egyháztörténeti munkákat és az ezek megszületésénél bábáskodó vagy azok iránt éppen •Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. A magyarországi katolikus egyház levéltári anyagának fondjegyzékei. 1. rész. Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai. Szerk. Nagy Lajos, Új Magyar Központi Levéltár. Budapest 1983. 141 old.; 2. rész Plébániai levéltárak. „A" kötet. Szerk. Dóka Klára. Uj Magyar Központi Levéltár. Budapest 1986. 177 old.; „B" kötet. Szerk. Dóka Klára. Új Magyar Központi Levéltár. Budapest 1987. 155 old.; „C" kötet. Szerk. Dóka Klára. Új Magyar Központi Levéltár. Budapest 1987. 125 old.
