Századok – 1988

Történeti irodalom - Philippi Maja: Die Bürger von Kronstadt im 14. und 15. Jahrhundert. Untersuchungen zur Geschichte und Sozialstruktur einer siebenbürgischen Stadt im Mittelalter (Ism.: Hóvári János) 251/I–III

238 TÖRTÉNETI IRODALOM 251 MAJA PHILIPPI . DIE BÜRGER VON KRONSTADT IM 14. UND 15. JAHRHUNDERT. UNTERSUCHUNGEN ZUR GESCHICHTE UND SOZIALSTRUKTUR EINER SIEBENBÜRGISCHEN STADT IM MITTELALTER Böhlau Verlag. Köln-Wien, 1986. 335 oldal A BRASSÓI POLGÁROK A 14-15. SZÁZADBAN. TANULMÁNYOK EGY ERDÉLYI VÁROS KÖZÉPKORI TÖRTÉNELMÉRŐL ÉS TÁRSADALMI TAGOZÓDÁSÁRÓL Kevés olyan város van Kelet-Közép-Európában, amelynek középkori történetéhez oly bőséges forrásanyag áll rendelkezésünkre, mint Brassóéhoz. A város gazdag levéltári anyagának tetemes része nyomtatásban is hozzáférhető, a Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt I—VI. (1886-1918) és az Urkundenbuch zur Geschichte der Sachsen in Siebenbürgen I—III. (1892-1938), IV-VI. (1975-1981) kiadóinak köszönhetően. A brassóiak havasalföldi kapcsolataira vonatkozó forrásokat is közzétette loan Bogdan a századfordulót követő években megjelentetett munkáiban. Mindezek ellenére azonban ez ideig nem született olyan monográfia a középkori Brassóról, amelyben a híres kereskedőváros szociális tagozódásáról, gazdaság- és társadalomtörténetéről olvashatnánk. Ez annak ellenére is így van, hogy a város kereskedelme és kézműipara történetének egyes szegmentumai nagyon is alaposan feltártak. Épp ezért a hézagpótló munkák közé tartozik Maja Philippi könyve. Az első két fejezetben alapos ismertetést ad a szerző Brassó 13-15. századi történetének lényeges pontjairól, összegzése egyben agenda is a városra vonatkozó szakirodalomban való eligazodáshoz. Szükség is van erre, hiszen mind a szász, mind a magyar és a román történetírás igen sok alapos munkával járult már hozzá a város történetének megírásához. Az erdélyi várostörténetben sajnos kevés a Maja Philippi könyvéhez mérhető olyan munka, amely ennyire mentes lenne a három nyelv valamelyikének nem-ismeretéből származó „barrier"-ektől. A szerző alcímének megfelelően elsődlegesen a szász városok „világában" kívánja elhelyezni Brassót. Mivel Brassó életében különleges szerepet töltött be a Havasalfölddel való kereskedés, ez s a havasalföldi politikai viszonyok változásai érthetően fontos helyet kaptak a könyvében. A szerző vizsgálódásai során mindig szem előtt tartja a magyar királyságban lezajlott változásokat is. Jól igazodik el a 14-15. századi magyar belpolitika sokszor igen bonyolult szövevényeiben. Arra azonban egyáltalán nem törekszik, hogy a brassói gazdaság és társadalom fejlődés sajátosságait a magyarországi vagy kelet-közép-európai városfejlődés igen gazdag szakirodalmából leszűrhető megállapításokkal magyarázza. Nemcsak arra gondolunk, hogy a szász városok - így Brassó - jogállását nem hasonlítja össze a magyar tárnoki és személynöki városokéval, hanem leginkább arra, hogy Sopron, Buda, Kassa, Pozsony és Kolozsvár (amelyek az utóbbi kivételével a 14-15. században mind német városok) gazdaság- és társadalomtörténetéből levont tanulságok segítséget adhatnak a brassói változások megértéséhez is. Kár, hogy a szerző nem ismeri Granasztói Györgynek a Századok 1972. évi 2. számában a 15. századi Brassó társadalmi tagozódásáról írott tanulmányát, amely sok fogódzót adhatott volna a magyar és a kelet-közép-európai városfejlődés sajátosságai közötti eligazodásban. Ugyancsak sajnálattal konstatáltuk, hogy Kubinyi András tanulmányait sem találtuk meg a szerző irodalomjegyzékében, pedig a magyar professzor tanulmányai sok hasznos adalékkal szolgálhattak volna a brassóiak más magyarországi városokkal való kapcsolatainak alapos feltérképezéséhez. Maja Philippi könyve a társadalmi tagozódás, a hivatali mobilitás feldolgozásában rendkívül újszerű. Teljesen ismeretlen területet világít meg a brassói klérus viszonyainak vizsgálatával. Könyvében úgyszintén a novum erejével hat mindaz, amit a brassóiak egyetemjárásáról írt. A szerző nem véletlenül választotta a 15-16. század fordulóját vizsgálódásának végpontjául; mint ahogyan azt könyvében kifejti, a 16. században Brassó elvesztette korábbi jelentőségét. Véleményünk szerint Maja Philippi eltúlozza Brassó 16. századi hanyatlását. A brassói gazdaság dekonjunktúráját a törökök fekete-tengeri és balkáni hódításaival hozza kapcsolatba, hogy azok korlátozták volna a Fekete-tenger felől Brassóba vezető levante-kereskedelmi utak forgalmát.