Századok – 1988

Beszámoló - Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion. Graz 1987. június 30–július 4. (F. Font Márta) 222/I–III

BESZÁMOLÓ MOGERSDORF NEMZETKÖZI KULTÚRTÖRTÉNETI SZIMPOZION Graz, 1987. június 30.—július 4. Mogersdorf egy kis falu a magyar-osztrák—jugoszláv határ közelében, neve azonban az elmúlt évtizedekben szimbólummá is vált: 1969-től négy, majd 1982-től öt országrész, illetve tartomány (Horvátország, Szlovénia, Stájerország, Burgenland és a magyarországi Vas megye) összefogásával évente megrendezett kultúrtörténeti szimpozion eseményeit is fémjelzi. A szimpozion életre hívását és csaknem húszéves működését annak a felismerésnek köszönheti, hogy e régió fejlődése — a változó politikai határok ellenére — összefonódott. Az 1969 óta eltelt idő elegendő volt hagyományok kialakulásához is; ilyen pl. az, hogy a szimpozionon részt vevő felek mindegyike két előadást „nevezhet", ez alól csupán a rendező kivétel: szerepeltethet egy harmadik előadót is. így minden alkalommal tizenegy előadás hangozhat el. Szintén a hagyományteremtés egyik eszköze, hogy a megnyitó ülésen kitüntetésben részesítik mindazokat, akik az elmúlt időszakban sokat tettek az ülésszakok folyamatossága érdekében. A „Mogersdorf-konferenciák" sorában az idei a tizenkilencedik volt, Grazban rendezték meg 1987. június 30-a és július 4-e között. Előre kijelölt témaköre „Városok és mezővárosok a pannon térségben a koraközépkortól a török időkig" volt. Az ötnapos rendezvénysorozat gerincét az előadások és az elhangzásuk utáni viták adták; de adódott alkalom a kollégák közötti kötetlen eszmecserére és a környék megismerésére is. Az azonos témakörben mozgó előadások csoportosítása nem volt könnyű feladat sem a rendezők, sem a recenzens számára. így az elhangzás sorrendjét némileg módosítva, a véleményünk szerint szorosabban összetartozó előadásokat állítottuk egymás mellé. Ismertetésünk élére azon előadások kívánkoznak, amelyek célkitűzésüket tekintve eltérő módon ugyan, de a megjelölt időbeli határokat a legteljesebben próbálták átfogni. Ilyennek tartottuk a bevezető előadást, amelyet H. Ebner professzortól (Graz) hallottunk „Városok és mezővárosok a pannon térségben a 13—16. század között" címmel. Ebner célkitűzése azon tudományos eredmények összefoglalása volt, amelyeket a régió kutatói az 1945 óta eltelt időszakban e témában produkáltak. Az eredmények összefoglalása mellett egy sor jelenleg is megoldatlan problémára irányította rá a figyelmet, pl. a civitas, oppidum, libera villa fogalmak tisztázatlanságára, ebből következően a városok számának pontatlan megállapíthatóságára, az azonos jogi kategóriába sorolt, de a régió életében eltérő jelentőségű központok létére. Kitért a várostipológia eddigi eredményeire, azokra az eltérő hatásokra, amelyek az Adriától a Dunáig terjedő területet szomszédaik irányából érték. Fontos, és eddig nem kellően figyelembe vett tényezőnek tartotta a korabeli politika ad hoc-jellegű viszonyulását a városokhoz. Végül rámutatott a városi polgárság