Századok – 1988
Tanulmányok - Kristó Gyula: A 10. századi Erdély politikai történetéhez 3/I–III
ERDÉLY A 10. SZÁZADBAN 13 módszertani alap,, amelyre nagyívű elméleteket építettek. Úgy tűnik, két csalfa forrás (a helynevek és Anonymus) kelepcéjébe kerültek. Miért lenne „csalfa" kútfő a helynévanyag és Anonymus? 3. Még egyszer a „forrásokról' Vegyük először a helyneveket! Györffy György szerint Tétény a Felső-Dunántúlon, fia, Harka a Duna—Tisza közén, unokája, Zombor pedig a Maros, a Fehér-Körös és a Bodrog mellett tartotta szállását.2 6 Olyan Tétény helynév, amely a középkorban előfordul, kettő, illetve — egy Bécsi-medencei helynevet ide véve — három van, valóban a tág értelemben vett Felső-Dunántulon. Mi a bizonyítéka azonban annak, hogy ezek annak a Téténynek a nevét drzik, aki a honfoglalás kapcsán egy 13. század eleji regényes gesta írójának munkájában szerepel? Nem árt emlékezetünkbe idézni: a középkorban létezett egy Tétény nevű nemzetség is, amelynek birtokai Baranya, Pest és Fejér megyében bukkannak fel a 13—14. században. Miért zárta ki Györffy eleve azt a lehetőséget, hogy a Tétény helynevek a középkori úri nemzetséggel (vagy esetleg annak névadójával) lennének kapcsolatba hozhatók? Márpedig a legnagyobb ritkaságszámba megy, amikor egy úri nemzetség honfoglalás kori őst választott névadónak. Miért nem lehet reálisan számításba venni azt a lehetőséget, hogy Anonymus erről a Tétény nemzetségről hallott, ennek esetleg 11—12. századi névadójáról bírt tudomással, s így alkotta meg a honfoglaló Tétény alakját? Félreértés ne essék: egy bizonyos Téténynek a korai magyar történelem során bizonyosan volt szerepe. A név maga török méltóságjelölőre megy vissza, nemzetségnéwé vált, helynevekben szerepel. Ennyi elég annak feltételezéséhez, hogy nem Anonymus alkotta meg a nevet. De igenis alapos a gyanú, hogy Anonymus olyan „helyzetbe hozta" Tétényt, ami már saját fantáziájából következett, ám amelyet rögvest hitelesnek fogadunk el, ha a Tétény hangalakú helyneveket Anonymus ezen honfoglaláskori kreatúrájára visszük vissza. A bizonytalan korú helynevek vallanak így rá Anonymus bizonytalan hitelű adatára. Sajátságos, hogy Györffy 1965-ben még 10. század végi történeti szereplőnek tekintette Tétényt. Ez sem bizonyos ugyan, de közelebb állhat a realitáshoz, mint Erdély honfoglalójává megtenni. Tétény példája azért is szerencsés, mert jól mutatja, hogy Györffy okfejtésében mennyire szétválaszthatatlanul összefonódik a helynév-felhasználás Anonymus adatainak hasznosításával. Az már külön érdekessége a dolognak, hogy egy túlhajtottan helynevekre építő vizsgálat során maga Györffy mutatja ki: Tétény nem lehetett Erdély honfoglaló vezére. Meztelenítsük le a képletet, hogy Györffy módszertani eljárására fény derüljön: Anonymus szerint a 9—10. század fordulóján Tétény volt az erdélyi honfoglaló vezér. Tehát: a Kárpát-medence Tétény helynevei erre a 900 körüli törzsfőre mennek vissza. Igen ám, de e helynevek éppen nem Erdélyben vannak. A végkonkluzió: Anonymusnak mégis igaza van, mert utóbb Tétény családja vándorolt be Erdélybe, egészen pontosan: Györffy az Anonymus nyomán Tétény tői leszármaztatott családot vándoroltatja be később Erdélybe. Természetesebbnek adódott volna a premisszák alapján — ha már helynevekkel dolgozunk — az a 2 6 Györffy György: MT, 683.
