Századok – 1988
Tanulmányok - Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején 147/I–III
BÁRÓK A KIRÁLYI TANÁCSBAN MÁTYÁS ÉS II. ULÁSZLÓ IDEJÉBEN 191 két ítélőmesterével gondolok.21 1 ) Ez nem jelenti azt, hogy a kancelláriai munka nem lett volna jól, talán bürokratikusán is szervezve. A kancellár hatalmát és befolyását azonban a tanácsban játszott szerepének köszönhette.21 2 Ha még emellett esztergomi érsekként a magyar egyház feje is volt, döntő szerepe még világosabban érzékelhető volt a tanácsban.21 3 Amennyiben a kancellár nem tudott magának a tanácsban tekintélyt szerezni, hiába irányította a kancelláriát, nem érhette el elődei befolyását, ami tökéletesen kiderül Brodarics kinevezése után 1526-ban a kalandosok által beterjesztett igényből, hogy nagy tekintélyű kancellárra van szükség.21 4 Fent már láttuk, hogy a kancellár döntötte el, hogy milyen ügyek kerüljenek be a tanácsba, és melyeket intézhet el attól függetlenül. És itt kell megint visszatérni a kancelláriai referensek problematikájára. Az a fenti fejtegetések alapján is nyilvánvaló, hogy a referensek elsősorban az oklevéladási parancsot kézbesítették. Nem véletlen azonban az, hogy kitől fogad el ilyet a kancellária, kiben van akkora bizalom, hogy ezt megtehesse. Most, hogy sikerült már a tanács ismert tagjainak névsorát összeállítani, tanulságos lesz ennek a referensek listájával való egybevetése. Az egyházi rendhez tartozó referenseket és amúgy is zömében odatartozó titkárokat, tehát a referensek többségét figyelembe nem véve, a relatiot tevő világi személyeket kell a tanácstagoknál is alkalmazott időhatárok között és társadalmi réteg szerint osztályozni. Mivel Szilágyi 1464-ben cezúrát látott a referensi rendszerben21 5 az időszakaszok 1458-1464,21 6 1465-1471, 1472-1490, 1490-1516. (II. Ulászló trónralépte, ill. halála.) Komolyabb mennyiségű relatiot csak a Szilágyi által hivatali ügyvitelinek jelzett ügyekben találunk, a kincstartó, a titokzatos kamaramester (magister camerae), és a budai 2 ' 'Vö. Szilágyi, Kancellária i.m.93-118. -Bónis, Jogtudó értelmiség i.m. 219-415. 2 12 Angliában is ez volt a helyzet. Vö. S. B. Chrimes, An Introduction to the Administrative History of Mediaeval England, Oxford 1952, 210.: „The reasons for this primacy of place and importance have to be sought not in the chancellor's position as the head of the Chancery, but rather in his position in the king's Council and in the political forces operating upon and within the Councils of the later mediaeval period." 213 A magyar esztergomi érsekek is elmondhatták királyuknak, amit 1405-ben Thomas Arundel canterburyi érsek mondott IV. Henrik királynak: „Ego sum pater vester spirituálisét secunda persona post vos in regno, et nullius consilium plus acceptaretis quam meum si bonum sit." Idézi: Kirby i.m. 41. — Nálunk Bakócz érsek szerepe volt ilyen, legalábbis a parasztháborúig. György Székely, Reform und Politik im Leben des Kardinals Bakócz, Reform - Reformation - Revolution, Leipzig 1980, 81-86. - De még érsekség nélkül is, sőt Mátyás korában is, a kancellár komoly hatalom lehetett. Veronai Gábor püspök kancellárról ezt írják 1476-ban: „. . .e supremo Cancellero del Regno d'Ungheria, e va continuamente drieto del persona del Re e in campo e altrove; tutti Ii consilj procedano dal capo del bon Frate." (A kancellár ferences voltára céloz.) Magyar dipl. emlékek i.m. II. k. 311. 214 „che bisogniria havere un Cancilliere grande et di assai". . . Monumenta Vaticana i.m. II/l. k. 372. - Latin fordításban: „quod oporteret habere Cancellarium magnum, et Summae Authoritatis", Johann Christian von Engel, Geschichte des ungrischen Reiches und| seiner Nebenländer, II. k. Halle 1798, 59. - A „kalandosokra": Kubinyi András, Az 1525 évi „Kalandos szövetség", Sinkovics István Emlékkönyv, Bp. 1980, 141-153. 215 I.m. 35. 216 Elvileg 1464 tavaszát kellene szakaszhatárként venni (a koronázást), de egyszerűség szempontjából az év végét veszem. A reform pontos kezdete úgyis nehezen állapítható meg.
