Századok – 1988
Tanulmányok - Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején 147/I–III
188 KUBINYI ANDRÁS bevonásával. Ez utóbbi réteg összetételére ugyan csak a Jagelló-korból van hiteles adatunk, de nem lehetett másként Mátyás alatt sem. Azzal természetesen tisztában kell lennünk, hogy bármennyi köznemes vett részt az üléseken, lehettek bár igen tehetséges emberek is, dönteni nem ők, hanem a leghatalmasabb bárók döntöttek, mint ahogy azt az 1495:25.t.c. világosan megmondja. Az elnöklő ajtónállómesternek ugyan egyenként kell a szavazatokat összegyűjteni, de a döntést a „sanior pars" (a ,józanabb rész") véleménye alapján megfogalmazni.194 A tanácsnak választott főpapi, bárói és köznemesi ülnökökkel való ellátása — ami a Jagelló-korban rendszeresen megtörtént — nem annyira a király, mint az országgyűlésen összegyűlt nemesek kívánságára történt. Mivel a törvények általában kimondják, hogy az eddig ott megjelenni jogosult tanácstagok jogait továbbra is tiszteletben tartják,19 s a választott főpapi és bárói tanácstagok szerepe kevéssé lehetett jelentős, és mivel korszakunkból teljes listát nem ismerünk, nem is tudjuk elemezni. П. Lajos „választott" tanácsának első listája 1516 tavaszáról öt prelátust és hét bárót nevez meg, ez utóbbiak közül Perényi nádor, Újlaki herceg, Szentgyörgyi Péter gróf országbíró, Buzlai Mózes és Drágfi János báróságot viselt úr, Szapolyai György és Bátori András nem, csakhogy ők nyilván bátyjaikat, a vajdát, ill. a temesi ispánt képviselték.196 Ez a választott nagyúri tanácsosok legnépesebb névsora addig, de ez sem mutat más összetételt, mint az ismert tanácslistáké. A tanács jogkörének — a korábbitól képesti - megnyirbálása lényegében csak a törvényhozási és adómegszavazási jognál következett be, ami ugyan a prelátusok és bárók korábbi legfontosabb jogköre volt, de az országgyűlés már a Mátyás előtti évtizedekben magának szerezte meg ezt a jogkört.19 7 Igaz, mint láttuk, még mindig előfordult, hogy az uralkodó az országgyűlést kikerülve tanácsával határozott. Kétségkívül Mátyás, sőt utódai is nemegyszer az országgyűléssel intéztek el olyan ügyeket, amiket a tanáccsal nem tudtak. Vigyázni kell azonban arra, hogy ne állítsuk egymással minden esetben szembe a prelátusokat és bárókat egyrészt, az országgyűlés nemeseit másrészt: a nemességet ugyanis csak részben lehetett az urak ellen fordítani. Az a Burgio pápai nuncius által hangoztatott nézet, hogy a nemesi vezetők az uraktól függnek,198 alaposabb vizsgálat után tényként mutatkozott meg: a politikai életben részt vevő nemesek nagy része kimutathatóan valamely nagyúr familiárisa volt.19 9 Ez ugyan nem akadályozta meg őket egy „köznemesi politika" vezetésében, de ennek hatékonysága a mindenkori erőviszonyoktól függött. 194 Corpus Juris i.m. 576, 578. 1 9 5 1495:8.t.е.: a király nevezzen ki 3-3 prelátust és bárót a táblai ülnökök közé. (Uo. 568.) -1498:2.t.c. 2—2 prelátus és báró választassék ugyané célra. (Uo. 596.) - 1500:10.t.c. A király válasszon 4-4 prelátust és bárót, de a többit is be kell engedni a tanácsba. (Uo. 646, 648.) - 1514-ben 4-4 prelátust és bárót választotta. (Magyar Történelmi Tár 24 (1877) 285-286.) - Megjegyzem, hogy a megválasztottaknak fizetést is adtak, ezzel akarták elérni, hogy meg is jelenjenek a tanácsban. 19 6 Magyar Történelmi Tár 25 (1878) 47. - Szabó Dezső, Küzdelmeink a nemzeti királyságért 1505-1526, Bp. 1917, 135. 19 ''Mályusz, A magyar rendi állam, i.m. passim. "'Magyarországi pápai követek jelentései 1524-1526. Monumenta Vaticana Históriám Regni Hungáriáé niustrantia II/l. k. Bp. 1884, 163. '"Kubinyi András, A.középbirtokos nemesség Mohács előestéjén, Discussiones Neogradienses I. Salgótarján 1984, 5 - 24.
