Századok – 1988
Tanulmányok - Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején 147/I–III
BÁRÓK A KIRÁLYI TANÁCSBAN MÁTYÁS ÉS II. ULÁSZLÓ IDEJÉBEN 183 probléma, hanem az, hogy a köznemesként kinevezett bánok egy részét (Balassa Ferenc, később Tahi János) nem akarta a hatalmas helyi nemesség elismerni.17 2 Az ország territoriális szétesés e tehát Erdély és Szlavónia felől ugyan nem volt elképzelhetetlen, zfi azonba n még a gyenge Jagellók is meg tudták akadályozni, nem utolsósorban azért, mert a netán önál lósul ni v ágyó tartományi kormányzót ebben sem a fopapság^sgm pedig a többi báró nem támoeatta vo lna. Nem volt azonban ez a nagybirtok részéről sem járható út. A magyar nagybirtok területi elhelyezkedése ugyan elvileg lehetővé tette volna a határvidék leszakadását, erre mégsem került sor, ha eltekintünk az épp Mátyástól Újlakinak juttatott hűbéres boszniai királyságtól. A magyar világi nagybirtok ugyanis a fővárostól, azaz a királytól minél távolabb alakította ki latifundiumait, amit világosan mutatnak rezidenciáik elhelyezkedései is. Az 1498:22.t.c.-ben becikkelyezett banderiátus urak közül mindössze négynek a székhelye esett Budától számítva 150 km-es körzeten belül: Léva a Cseheké, Nána a Kompoltiaké, Ozora a Héderváriaké, Óvár Szentgyörgyi Péteré volt. (Szécsény a Losonciaknak csak fnellékrezidenciája volt a több mint 250 km-nél messzebben fekvő Jenő mellett.) A távoli központok azért nem válhattak fejedelmi székhelyekké, mert közelükben más nagyurak is székeltek, birtokaik nem mindig alkottak egységes birtoktestet sem. Zemplénben volt pl. a Rozgonyiak (Varannó), Homonnaiak (Homonna), Perényiek (Terebes) és Pálóciak (Patak) rezidenciája, vagy Vasban a Baumkircherek (Szalónak), Kanizsaiak (Sárvár), Ellerbachok (Monyorókerék) és Szécsiek (Felsőlendva) központja.1 73 Az egymássat rivális bárók jph át egymást akadályozták meg az önállósulásban. Feltűnő a Buda környék viszonylagos világi nagybirtok-mentessége. Itt nemcsak királyi várak és szabad királyi, valamint bányavárosok voltak, de az ország prelátusainak közel felének székhelye is. Budától 150 km-es körön belül van Esztergom, Kalocsa, Vác, Veszprém, Eger, Győr, Nyitra és fehérvári prépostság székhelye, Székesfehérvár. A királytól a főkegyúri jog révén függő17 4 főpapsággal együtt tehát az ország közepe mindvégig királyi befolyás alatt maradt, és ügyes, határozott király így a területileg szétszóródott nagybirtok felett a központban szilárd magot tudott kialakítani. A Giskra-probléma rendezése óta tehát komoly szétdarabolódási veszély nem fenyegette a magyar államot, józan ésszel erre senki sem tehetett kísérletet az 1467-es erdélyi lázadás leverése óta. Egyetlenegy lehetőség maradt, ha van egy olyan, a többinél hatalmasabb főúr, akinek birtokai nemcsak az ország egy, hanem legtöbb részében komoly súlyt képeznek, annak szerencsés körülmények összejátszása esetén esélye lehet a királyság megszerzésére. Ezt Hunyadi-jelenségnek nevezhetnénk, és később ezt érte el Szapolyai János is. Ezt különben már Fügedi is észrevette, aki a bárói hatalom 172 Margalits, Horvát rep. i.m. I. k. 323-377, И. k. 476-503. - Both András bán lázadását fegyverrel verte le Perényi nádor, igaz, utána visszahelyezték a bánságba. Kubinyi András, Opponensi vélemény Geró'né Sándor Mária „Reneszánsz Baranyában" c. kandidátusi értekezéséről, Művészettörténeti Értesítő 30 (1981) 68. 173András Kubinyi, Residenz- und Herrschaftsbildung in Ungarn in der zweiten Hälfte des 15. Jahrhunderts und am Beginn des 16. Jahrhunderts, Vorträge und Forschungen, sajtó alatt. 17 4 Épp Mátyás volt azonban az, aki uralkodása elején a nyitrai püspökség kegyúri jogát Ország Mihályra ruházta. Mályusz, A magyar társadalom i.m. 340. Ez azonban csak egyszeri, időleges eset volt.
