Századok – 1988
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei 1987 1095/V–VI
1100 KRÓNIKA A Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztálya 1987. január 22-én tartotta meg hagyományos évi ankétját. Az ankéton részt vett Incze Miklós a Társulat alelnöke. Koroknai Ákos elnök megnyitója után Gajdos Gusztáv: A magyar ipar Széchenyitói századunkig címmel tartott vetítettképes előadást. Bencze Géza a magyarországi ipari szakmúzeumokat ismertette. A szakosztály 1986 évi tevékenységéről Koroknai Ákos tájékoztatta a hallgatóságot, és felvázolta az 1987. évi terveket. Az előadások utáni vitában a résztvevők sok érdekes adalékkal gazdagították a helytörténeti, üzemtörténeti gyűjtemények sorsáról ismert általános képet, de felhívták a figyelmet az üzemtörténeti gyűjtemények őrzésének nehézségeire is. Az Üzemtörténeti Szakosztály más rendező szervekkel közösen 1987. május 19-én Esztergomban könyvankétot szervezett. Az Esztergom ipartörténete c. kiadvány szakmai vitáját Bádi Béla a METESZ esztergomi szervezetének elnöke nyitotta meg. A kötet kiadásának tapasztalatairól Baják István szerkesztő bizottsági elnök számolt be. Koroknai Ákos: Az üzemtörténetírás helyzete, különös tekintettel az esztergomi üzemtörténetekre és Bencze Géza: Az ipar fejlődésének kérdései Esztergomban című előadásai után Gyarmati Lajos, Pálmai László, Hegedűs Raymond és Hazai Jeni korreferátumai hangzottak el. A szakosztály széles körű szervezőmunkájának eredményeként jogi tagságának aktivizálásával 1987-ben az előző évekhez hasonlóan Üzemtörténeti Értesítőt, üzem-, illetve gyártörténeteket jelentetett meg. Területi Csoportok Békés megyei Csoport 1987 tavaszán alakult meg a csoport, amelynek elnöke Szabó Ferenc a Békés megyei Múzeumok főigazgatója lett. Az elnökség tagjai felmérték a megye társulati tagságának létszámát, területi elhelyezkedését, ennek alapján elkészítették munkatervüket és megkezdték tevékenységüket. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csoport A csoport elnöksége az egész országra kiterjedő szervezéssel ünnepi ülésszakot rendezett Szemere Bertalan emlékére. 1987. augusztus 27- én Vattán, Szemere Bertalan szülőfalujában Csorba Csaba tartott koszorúzási emlékbeszédet. 28-án a miskolci temetőben síremlékénél, és a Szemere-kertben lévő szobornál helyeztek el koszorúkat. A Szemere-emlékkiállítást Ladányi József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács elnöke nyitotta meg. 29-én került sor a tudományos programra Szemere Bertalan és kora címmel. Ennek keretében Szabadfalvi József elnökletével hangzott el Ruszoly József: Szemere Bertalan a reformkori Borsod vármegyében; Kállay István: A Szemere-család genealógiája; Tóth Albert: Szemere Bertalan sárospataki évei; Csorba Csaba: Szemere Bertalan nyugat-európai tanulmányútja; Veres László: Szemere és a miskolci színház; Csorba Sándor: Magán- és közélet Szemere Bertalan műveiben című előadása. Csorba Csaba elnökletével Horváth Tibor: Szemere Bertalan büntetőjogi nézetei; A Szemere-féle szerzői jogi törvényjavaslat; Urbán Aladár: Szemere Bertalan a Batthyány-korszakban; Révész T. Mihály: Szemere Bertalan és a sajtószabadság; Kajtár István: Szemere Bertalan és a városok modernizációjának kérdése a reformkor végén és 1848-ban; Stipta István: Szemere Bertalan és a megyék átalakulása 1848-ban; Homoki Nagy Mária: Szemere Bertalan munkássága Both Ödön tanulmányaiban címmel tartottak előadásokat. Urbán Aladár elnökletével Deák Gábor: Szemere Bertalan mint teljhatalmú kormánybiztos; Hermann Róbert: Szemere Bertalan mint a honvédelem szervezője; Takács Péter: Szemere Bertalan miniszterelnöksége című előadásainak megtartására került sor. Az ülésszak záró részében Ruszoly József elnökölt, és Katona Tamás: Az emigráns Szemere; Pelyach István: Szemere Bertalan „Politikai jellemrajzai"-ról; Bistei Attila: Szemere Bertalan utóélete Borsodban; Szabadfalvi József: Szemere Attila, Szemere Bertalan fia c. referátumai hangzottak el. Az ülésszak színvonalas előadásait nagyszámú közönség hallgatta meg. A megyei elnökség az előadások megjelentetését is magára vállalta.
