Századok – 1988
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei 1987 1095/V–VI
1098 KRÓNIKA szempontot adott a résztvevőknek, és módot nyújtott ahhoz is, hogy megismerjék az egymás országaiban folyó munkát. A Magyar Történelmi Társulat, az Országos Pedagógiai Intézet, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Hajdú-Bihar Megyei Tanács és a Kossuth Lajos Tudományegyetem közös rendezésében került sor a Társadalomtudományok oktatásáról 1987. július 6-11. között Debrecenben megtartott Nyári Akadémiára. A nemzetközi ülésszak gazdag programot túzött maga elé. Az akadémiát Szekeres Antal köszöntötte a város nevében. Kardos József megnyitója után elkezdődött a munka, amely ez alkalommal a történelmi demográfia kérdései köré csoportosult. Kovacsics József : Történelem, demográfia, történelmi demográfia; Bakos Lászlóné: Hajdú-Bihar megye demográfiai viszonyainak alakulása a századfordulótól; Granasztói György: A történeti demográfia fogalma és hazai eredményei; Katus László: Európa demográfiája a későrómai kortól a 20. századig; Gustav Schönwitz: A demográfiai viszonyok alakulása a Német Demokratikus Köztársaságban; Granasztói György: Magyarország népesedése 1850-ig; Ágh Attila: Globális problémák és népesedés; Eduard Maur: A demográfiai viszonyok alakulása Csehszlovákiában; Vladár Ervin: A történelemtanítás továbbfejlesztési tervei; Gaál György: A jugoszláv demográfia helyzete; Janus Rulka: A lengyel demográfia alakulása: Józan Péter: Népmozgalom, vándorlás napjainkig; Szabolcs Ottó: A történelemtanítás módszertanának fejlődése és a tanárképzés címtf előadások mellett Szabolcs Ottó vezetésével a történelemtanítás helyzetéről és problémáiról tartott konzultációval ért véget az akadémia tudományos ülésszaka. E foglalkozásokat gazdag kulturális program egészítette ki. A Nyári Akadémia tematikája ez alkalommal is sok új szempontot adott a tanároknak, és a mintegy 180-200 főnyi hallgatóságot a társadalomtudományok egyik olyan ágába vezette be, amely eddig a történelemtanítás perifériáján helyezkedett el. A Magyar Történelmi Társulat és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 1987. november 23-án, a nagy októberi szocialista forradalom tiszteletére tudományos emlékülést rendezett Budapesten. A Magyar Történelmi Társulat elnökének, Balogh Sándornak megnyitó szavait Mucsi Ferenc: Osztályok és pártok a nagy októberi szocialista forradalomban című referátuma követte. A továbbiakban Erényi Tibor-Kővágó László: A NOSZF és a nemzeti kérdés; A magyar internacionalisták küzdelmeiről; Varga Lajos: Az orosz október hatása a magyar szociáldemokráciára; Bonhardt Attila: A NOSZF, újabb szakasz kezdete a magyar fegyveres eró'k történetében; Tokody Gyula: A német-magyar diplomáciai kapcsolatok kérdése 1918-1919; Vadász Sándor: 1917 és Franciaország; Surányi Róbert: A NOSZF hatása az angol munkásmozgalomra; Setényi János: A NOSZF és a Szovjetunió a skandináv irodalomban, különös tekintettel a finn történetírásra; Nagy Péter Tibor: Különböző' politikai csoportok a NOSZF-ról és a Szovjetunióról a két világháború közötti Magyarországon és Dolhay Balázsné: A NOSZF a magyarországi történelem tankönyvekben címmel tartották meg korreferátumaikat. A fontos és új szempontokat is felvető' konferencia Erényi Tibor zárszavával ért véget. A Magyar Történelmi Társulat régi hagyományait megújítva folyamatosan szervezte felolvasó üléseit. E keretben hangzott el 1987. március 2-án Glatz Ferenc: Hajnal István helye a magyar történetírásban: április 6-án Pach Zsigmond Pál: Külkereskedelem és értékvám a 13—14. századi Magyarországon és május 18-án Pölöskei Ferenc: Viták Magyarország újkori történetéből címú előadása. Az előadásokon résztvevő nagyszámú hallgatóság érdeklődése igazolta a Társulat Elnökségének azt a törekvését, amely az új tudományos eredmények szélesebb köri ismertetését túzte ki célul. Nemzetközi kapcsolatok A Társulat nemzetközi kapcsolatai 1987-ben főleg külső körülmények következtében alig fejlődtek. A folyóiratcserék és az egyes országokkal meglévő könyvcsere-kapcsolatokon túl szinte semmi lehetőség nem volt a kapcsolatok fellendítésére. Néhány konferenciára külföldi meghívottaknak is sikerült biztosítani a részvételt, de a Társulat mindössze egy alkalommal, szeptember 28-tól október l-ig tudta kiküldeni egyik alelnökét, Szabolcs Ottót a Berlin várossá alakulásának 750. évfordulójára rendezett konferenciára. Ezenkívül a Dél-Dunántúli Csoport és a Társulat tagjai ez évben is részt vettek a Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion „Mogersdorf " rendezvényen, melyet ezúttal Grazban tartottak „A középkori város a Pannon térségben" témakörben.