Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Gunst Péter: Marczali Henrik történetírói pályakezdése 903
MARCZALI HENRIK PÁLYAKEZDÉSE 917 iskolát is, s ennek maradandó hatása forráskritikai tevékenységében, egész történetkutatói tevékenységében, annak minden szakaszában megfigyelhető.50 Német és francia tapasztalatai egyformán érvényre jutottak abban a küzdelemben, amelyet más, akkor még nála nevesebb szakemberek oldalán és segítségével, részben támogatásukkal Marczali is vívott a budapesti egyetemen a történelemoktatás megreformálásáért. Kármán Mór volt az, aki az egyetemi szemináriumi rendszer érvényre juttatásáért a tanárképzésben a legtöbbet tette,5 1 s Marczalinak a történelmi szemináriumért folytatott harcait is vitathatatlanul ő inspirálta, s részben éppen Salamon Ferenc támogatta. Végül is egy évtized alatt siker koronázta ezt a küzdelmet. Hosszas vajúdás után, Gyulai közbenjárására,52 1 886-ban felállították a történeti szemináriumot (intézetet) az egyetemen. Igazgatója Salamon Ferenc, két tanára pedig 1887-től Fejérpataky és Marczali lett. De még az intézet felállítása előtt sikerült a történészképzésben a gyakorlatban megkezdeni annak a szemináriumi rendszernek a kiépítését, amelyet Marczali már korábban javasolt.5 3 Ezzel kezdetét vehette a magyar forráskritika új alapokra helyezése, modern módszereinek létrehozása és rendszeres elterjesztése a fiatalabb történészgenerációk körében. Nem véletlen, hogy ettől az időponttól számíthatjuk a modern értelemben vett történészképzés létrejöttét a magyarországi egyetemeken. Az idősebb történetírók lényegében mind autodidakták voltak, akik nem rendszeres forráskritikai képzés során, az egyetemen sajátították el a tudományos módszereket, hanem azt többé-kevésbé az önképzés eszközeivel tették — úgy-ahogy — magukévá. Vonatkozik ez a legnagyobbakra is, így a múlt század 50— 60-aséveiben — mondjuk — Szalay Lászlóra, vagy Horváth Mihályra éppen úgy, mint a tulajdonképpen még Marczali generációjához tartozó Paulerre. Ennek most vége szakadt. A rendszeres szakmai-módszertani képzésnek a történeti szeminárium vált alapjává, egyik legnagyobb tanáregyéniségévé pedig éppen az a Marczali, akiről tanítványai nem véletlenül állapították meg, hogy minden későbbi generáció tőle tanulta a modern történetírás eszközeit, a modern forráskritika szempontjait, módszereit.5 4 Marczalit az emeli tanártársai, még Fejérpataky fölé is a tanítványok szemében, hogy túllépett a forráskritika közvetlen módszerein. Anélkül, hogy ezzel so Éppen ezért némileg egyoldalúan tünteti fel Marczalit a kizárólagos német orientáció híveként (szemben a francia érdeklődésű Mika Sándorral) Glalz: i. m. 103. s kk. 51 Nézeteinek összefoglalása: Kármán Mór: A tanár képzés és az egyetemi oktatás. Bp. 1897. "Adalékokat nyújt ehhez Gyulainak Marczalihoz 1886. júl. 16-án kelt levele: MTA Kézirattár. MS 5041/16. és Marczali feljegyzése: Uo. MS 5041/155. — Egyébként a szemináriumi rendszerre történő áttérés kapcsán lett az 1880—8 l-es tanévtől négyéves az addig hároméves bölcsészkari képzés. Szentpétery Imre: A bölcsészettudományi kar története. 1635—1935. Bp. 1935. 508. 53 Morgenstern Henrik: A történelmi seminarium az egyetemen. Magyar Tanügy, 1877. 255—260. "Erről Tóth Zoltán: Emlékbeszéd... 3. De szemináriumának korszakos jelentőségéről szól Hóman is, aki a „Marczali szemináriumában módszeres munkára nevelt tudósok" jelentőségét hangsúlyozza. Hóman Bálint: Történetírás és forráskritika. Bp. 1938. 435. Ugyanezt mondja Szekfü és Hajnal is.
