Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Gunst Péter: Marczali Henrik történetírói pályakezdése 903
912 GLINST PÉTER felhasználta arra, hogy az ő révén fedezzen fel tehetségeket.3 2 Marczali esetében Kármán volt az, akinek ítéletében Trefort megbízhatott, s ez alighanem a Gyakorló Gimnázium más tanárainak esetében is így lehetett. A fiatal tudósjelölt az 1875 őszén megkezdett kétéves tanulmányúttal több feladat megoldására is vállalkozott. Lehet, hogy kiküldésekor nem gondoltak mindazon feladatok elvégzésére, amelyeket végül is megoldott, de ez nem von le semmit az eredményekből. Marczali lehetőséget kapott arra, hogy megismerje a történettudományban Nyugat-Európában kialakult módszereket, s ezzel hozzájáruljon a modern magyar történettudomány alapjainak lerakásához. Vállalta a feladatot, s a szokásos igényeknek, a vele szemben támasztott követelményeknek nemcsak hiánytalanul megfelelt, hanem — megítélésünk szerint — messze túl is szárnyalta az útjához fűzött reményeket. 1875 és 1877 között Marczali kétéves nyugat-európai utat tett. 1875 őszén érkezett Berlinbe. Itt Mommsen, Nitzsch és Dühring előadásait hallgatta, és gyakorlatait látogatta. Különösen Mommsen ragyogó szemináriumát emelte ki később,3 3 de hatottak rá Nitzsch kútfőgyakorlatai és előadásai is, amelyek felhívták figyelmét a gazdasági, társadalmi, katonai és politikai tényezőknek az államra gyakorolt hatására. Marczali tulajdonképpen itt döbbent rá első ízben a hazai gazdasági-társadalmi viszonyok elmaradottságára.3 4 Nemcsak az egyetemen folytatott tanulmányokat, hanem könyvtári és levéltári kutatásokat is végzett. Ezek érdekében 1876 januárjában Lipcsébe utazott. Itt barátkozott össze Pulszky Károllyal, akinek révén később annak édesapjával, Pulszky Ferenccel is megismerkedhetett. Lipcséből 1876 márciusában Párizsba indult, tarsolyában Mommsen ajánlólevelével Georges Perrot-hoz, s Pulszky Károly ajánlólevelével Gabriel Monod-hoz. Párizsban megismerkedett az École des Chartes tevékenységével,35 ahol forráskritikai készségét és ismereteit gyarapíthatta. Az École des Hautes Études-ben Monod középkori kútfőgyakorlatait látogatta, de más előadásokat is hallgatott. A Nemzeti Könyvtárban magyar vonatkozású kéziratos anyagokat gyűjtött. Tanulmányainak eredménye egyebek között a Budapesti Szemlében leközölt értekezése Jeanne d'Arc-ról.36 A szemináriumban ugyanis éppen a csodák történeti szerepét tanulmányozták. Párizsi tartózkodása is megfeszített munkában telt. Mindenekelőtt tökéletesítette francia tudását.3 7 A Nemzeti Könyvtárban értékes kéziratokra bukkant. A feltárt 32 Ld. M. Zempléni Jolán—Egyed László: Eötvös Loránd. Budapest, 1970. 54. Eötvös fiához írt levelét, melyben kéri, hívja fel a figyelmét külföldi útja során megismert szakképzett magyar diákokra. Id.: A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada. 1825—1975. Szerk. Vörös Antal. Bp. 1975. 149. " Marczali: Emlékeim. Nyugat, 1929. II. k. 96—97. 34 Mint írja: „polgárságunk az osztrák ipar miatt elmaradott". Uo. 97. 35 Tapasztalatait összefoglalta: Morgenslern Henrik: Az „École des Chartes". Magyar Tanügy, 1876. 397—400. 36 Marczali Henrik: Jeanne d'Arc. Budapesti Szemle, 1878. 17. k. 335—373. 37 Francia tudása annyira fejlődött, hogy pl. versben megfogalmazta Stuart Mária búcsúját Franciaországtól szállásadójának kislánya számára. Marczali: Emlékeim. Nyugat, 1929. II. k. 99.
