Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Görgei váci manifesztumának historiográfiája 849
GÖRGEI VÁCI MANIFESZTUMÁNAK HISTORIOGRÁFIÁJA 891 proklamáció, az olmützi alkotmány után azonban csak a debreceni trónfosztás következhetett".16 4 A józanabb megközelítés felé Az 1970-es évek újabb fordulópontot jelentettek a Görgei-kérdés történetében. A magyar történetírás sok iróniával emlegetett évfordulós orientáltsága itt is meghozta a maga eredményét. A szabadságharc 125. és Petőfi születésének 150. évfordulója új lökést adott a kutatásoknak. Igaz, az eredmény elsősorban az évfordulót követő években jelentkezett. S van persze egy másik ok is. Az 1945 után indult történésznemzedék mellett felnőtt egy új történész-generáció is, amelynek állásfoglalásait már nem befolyásolta az előző korszak szemléleti öröksége, sem saját, az 1950-es években publikált írásai. Emellett úgy tűnik, hogy a kutatás végre megszabadult a kötelező politikai-ideológiai követelményektől, s végre sor kerülhet bizonyos elfelejtett vagy fel nem tárt tények vizsgálatára is. A 125. évfordulón rendezett konferencián ugyan egy árva szó sem esett a szabadságharc hadtörténeti problémáiról, de a sajtóban kibontakozott egy kisebbfajta Görgei-vita. A vitát Fekete Sándor egy írása nyitotta meg, amelyre Galambos Lajos válaszolt, tárgyilagosnak nehezen nevezhető hangnemben. Fekete válaszában gyakorlatilag porrá zúzta a meglehetősen hebehurgya védelmet. A vita ürügyén folytatott beszélgetést a rádióban Hanák Péter és Varga János, s ennek szövege nyomtatásban is megjelent. E beszélgetés egyik részletkérdésére reflektált Andics Erzsébet, s vitacikkében megismételte egy 1965-ös tanulmányának főbb megállapításait. Hanák és Varga válaszolt a vitacikkre, s cáfolta Andics állításait. Andics a cáfolatot „lehető és lehetetlen feltételezések, elképzelések és következtetések esőstől való felsorakoztatásának" nevezte, majd egy Lenin-idézettel kívánta bebizonyítani Görgei áruló-mivoltát, s hosszan citálta a magyar marxista történetírás különböző képviselői által a békepártról tett kijelentéseket. A vita résztvevői (Galambos kivételével) abban egyetértettek, hogy Görgei nagymértékben felelős a szabadságharc végkimeneteléért, a felelősség mértékében azonban eltértek nézeteik. S míg Hanák és Varga egyértelműen a forradalom táborán belül helyezte el Görgeit, addig Andics az ellenforradalmi tényezők közé sorolta. A váci nyilatkozat kérdése csupán Hanák és Varga beszélgetésében merült fel. Hanák szerint „lehet, hogy szükség volt a dinasztikus érzelmű tisztek megnyugtatására," de a főváros elveszte utáni helyzetben „a forradalmi kormány és a radikális irányzat ellen irányuló gesztusként kell Görgey első politikai fellépését tekinteni". Varga kijelentette: „a váci nyilatkozat tulajdonképpen politikai program, még akkor is, ha részletezve valójában semmi nincs benne." A manifesztum pontjait idézve megállapítja, hogy „Görgey tisztjeire, azoknak szellemére hivatkozva hitet tesz 1848 és annak fenntartása 164 Diószegi István: A kiegyezés — magyar szemszögből. In: uő.: Hazánk és Európa. Bp. 1970.138. о.
