Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Görgei váci manifesztumának historiográfiája 849
GÖRGEI VÁCI MANIFESZTUMÁNAK HISTORIOGRÁFIÁJA 887 megállapítva, hogy a tábornok „császári érzelmű" tisztikarának együttartása érdekében szembefordult az Országos Honvédelmi Bizottmánnyal „és főleg a baloldallal".14 8 Sokkal részletesebben szól a nyilatkozatról a Spira György által írott egyetemi tankönyv. A szöveg vitájában többen is felszólaltak annak Görgei-képével kapcsolatban. Barta István szerint a könyv élettelibbé, mélyebbé tette a Görgei áruló mivoltáról kialakított képet; Kosáry véleménye szerint meggyőzőbb lett volna nem egyszerre tehetségtelennek és ördögien ravasznak ábrázolni a tábornokot; Borús József, „némileg hiányolva Kosáry hozzászólásában az önkritikát", tagadta, hogy Görgeinek pl. a tavaszi hadjárat sikereiben komolyabb szerepe lett volna. Spira György válaszában kijelentette, hogy Görgei igen tehetséges hadvezér lehetett volna a napóleoni háborúk korában, de forradalmi háború vezetésére nem volt alkalmas, mert nem volt forradalmár.149 Spira meglehetősen sajátos értékelését adja a nyilatkozatnak. Az előzményekről szólva kijelenti, hogy Görgei nem szándékozott végrehajtani az általa javasolt január 2-i haditervet; célja az volt, hogy kivonja seregét a harcokból, s annak erejére hivatkozva kényszerítse béketárgyalásokra az ellenséget.150 A nyilatkozatot ismertetve, a republikánus izgatásokról szóló 2., pontról kijelenti, hogy ez azokra vonatkozott, akik nem akarták elismerni Ferenc József királyságát (!), az ezt bizonyító forrásokkal azonban adós marad. Megismétli a Görgei kettős céljáról szóló tételt: a tábornok elsősorban nem a forradalom ügye melletti kitartásra kívánta rábírni tisztikarát, hanem azt akarta elérni, „hogy egyrészt tisztjeit életre-halálra megnyerje magának, másrészt pedig ország-világnak tudomására hozza békekötésre való hajlandóságát". Görgei szerinte is „messzebb ment nyilatkozatában, mint ameddig feltétlenül szükséges lett volna elmennie".15 1 A rózsahegyi tárgyalással kapcsolatban megismétli Sólyom értékelését, sőt, hozzáteszi, hogy Görgei csupán azért tört át Branyiszkónál, mert Windisch-Grätz nem válaszolt az ajánlatra.152 A kor kevés hadtörténeti jellegű monográfiája közül Márkus László Guyonéletrajza foglalkozott a manifesztummal. Márkus szerint a nyilatkozat „lényegében 148 Balázs J.—Borús J.—Nagy K. Kossuth, a forradalmi honvédelem szervezője. In: Kossuth Emlékkönyv I. 328—9. 149 A Magyarország története c. egyetemi tankönyv második kötet első felének vitája. Sz. 1955.3. sz. 462—3. 150 Spira György : A magyar forradalom 1848—49-ben. Bp. 1959. A könyv lényegében az egyetemi tankönyv bővített változata. Spira ugyanígy értékeli a nyilatkozatot az egyetemi tankönyv 1975-ös kiadásában (Magyarország története III. Szerk. M erei Gyula—Spira György. 529—30. és a tízkötetes Magyarország története VI. kötetében (főszerk. Kovács Endre. 327—9.). így érthető, hogy Spiránál az egész téli hadjárat csupán a váci nyilatkozatból (jan. 5.), a rózsahegyi tárgyalásból (jan. 28.) és a branyiszkói áttörésből áll (febr. 5.). Az viszont már végképp érthetetlen, hogy Spira szerint Windisch-Grátz a váci nyilatkozat miatt hagyott fel Görgei hadtestének üldözésével. Az igazi okokra nézve ld. Berkó I. i. tanulmányát a MKK-ben, 169—70. 151 Spira i. m. 405—6. 152 Uo. 407.
