Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Görgei váci manifesztumának historiográfiája 849
GÖRGEI VÁCI MANIFESZTUMÁNAK HISTORIOGRÁFIÁJA 871 ingadozóknak is határozottan kijelölte az egyetlen még lehetséges irányt... : jog a fegyveres ellenállásra s azután hódolat a jogot elismerő királynak".85 Vác így tulajdonképpen, Debrecen mellett a nemzet szabadságharcának ügyét szolgálók lehetséges sorakozóhelyévé vált. Hasonló értelemben ismertette és értékelte a nyilatkozatot a Szalay József— Baróti Lajos-féle magyar történet is.8 6 Mindez arra mutat, hogy a történeti irodalmon belül kezdett kialakulni egyfajta egyetértés, ha nem is a szabadságharc egészének, de legalább néhány részletkérdésének megítélésében. A millennium évében jelent meg Breit József munkája, amely mindmáig az utolsó, önálló kötetben megjelent munka a szabadságharc hadtörténetének egészéről. A mű, ha tényanyagában nem is, koncepciójában némileg felülmúlja Rüstow és Gelich könyveit. Breit már egy új, a szabadságharcról közvetlen élményekkel nem rendelkező katonanemzedék tagja, akit egyszerre kötnek a közös hadsereg és a magyar honvédség hagyományai; mindez egyszerre teszi tárgyilagossá és disszonánssá könyvének hangvételét. A két okmányt ő is teljes egészében közli, „miután azok Görgey jellemének és jövendő magatartásának megítéléséhez fontos támpontokat nyújtanak". Megjegyzéseket nem fűz hozzájuk, az olvasóra bízza, „hogy az azokban foglalt, sok tekintetben ellentétes elvek, a kevert érzések ezen mixtum composituma fölött elmélkedve ítéletet mondjon".87 Az első ötven év történelmi irodalmából még egy munkára kell kitérnem, nem annyira tényanyaga és következtetései, mint inkább szerzőjének személye miatt. Ez Jászi Oszkárnak álnéven megjelent vékony könyvecskéje Görgei 1848—49-es tevékenységéről. Jászíra nagy hatást tett Görgei „nyugodt, csendes, méltóságos egyénisége"; a téma pedig két szempontból is izgatta: „elviselhetetlennek éreztem, hogy szó nélkül tűrték egy nagy és becsületes ember megrágalmazását; másrészt láttam, hogy ez a felelőtlen kampány mindjobban megmérgezi az ország lelkiismeretét, és vakká teszi az igazi történelmi realitások megértése iránt, s így utat nyithat demagóg kalandoknak."88 Jászi Görgey István útmutatásai alapján dolgozta fel a kérdést; így könyve lényegében Görgey István három kötete kivonatának tekinthető. Politikai alapállása is hasonló e kérdésben; a paritás elvét hirdeti, ami már Görgey Istvánnál is megtalálható. A nyilatkozat három alaptétele szerinte a trón védelme, a 48-as alkotmány megoltalmazása és a hadsereg becsületének épségben tartása. Értékelése sem tér el Görgey Istvánétól: „ez jó szándékú és becsületes nyilatkozat volt", amely az igazi nemzeti politikát jelentette a forradalom napjaiban. Felsejlik nála a Deák, sőt, a Széchenyi-párhuzam is; a nemzeti közvélemény „legértékesebb és legbecsesebb 85 Uo. 204. 86 Szalay József—Baróti Lajos: A magyar nemzet története IV. köt. Bp. 1898. 486—7. 87 Breit József: Magyarország 1848/49. évi függetlenségi harcának katonai története. Bp. 1897. Én a második, „lényegileg változatlan" kiadást használtam. Bp. 1929.1. köt. 229.; Ld. még: Kosáry i. m. 295. és Borús i. m. 15—17. 88 Jászi Oszkár emlékiratai. In: Litván György és Varga F. János szerk. Jászi Oszkár publicisztikája. Bp. 1982. 577—8.
