Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Görgei váci manifesztumának historiográfiája 849
GÖRGEI VÁCI MANIFESZTUMÁNAK HISTORIOGRÁFIÁJA 853 hadtest az 1848-as alkotmány minden külső ellenségével szembeszáll. A második pont szerint hasonló határozottsággal lép fel mindazok ellen, akik ezt az alkotmányt idő előtti köztársasági izgatásokkal felforgatni megkísértenék. A harmadik pont szerint a hadtest csak azon parancsoknak engedelmeskedik, amelyek hozzá az V. Ferdinánd által kinevezett hadügyminisztertől, Mészáros Lázártól, vagy annak helyettesétől, Vetter Antaltól érkeznek. Végül a negyedik pont szerint a hadsereg bármely alkudozás eredményét csak akkor ismeri el, ha az az 1848-as alkotmányt és a hadtest katonai becsületét biztosítja. A 49-es és a 67-es álláspont: rongy vagy zászló? A szabadságharc leveretését követő hónapokban, ha különböző korlátok között is, megindult a magyar szellemi élet újjászervezése. Az itthonmaradottak számára ez volt az egyetlen lehetőség arra, hogy valamilyen módon megpróbálják ébren tartani a nemzet öntudatát. Az ilyen próbálkozások szervezői fél szemmel mindig a császári hatóságokra sandítottak. Az osztrák cenzúrát nem az tette félelmetessé, hogy szigorú volt (jóllehet, nehéz volna szabadelvűséggel vádolni), hanem az, hogy nem lehetett kiszámítani. A szabadságharc nem tartozott a kívánatos témák közé; mégis, 1850— 51-ben Szilágyi Sándor több könyvet is megjelentethetett e tárgykörből, sőt még Kossuth viddini levelét is közzétette. Igaz, az egész árulósdi, még ha sértette is egyes osztrák tábornokok önérzetét, csak jól jött az osztrák hatalomnak. E könyvek megjelenhetését tehát ugyanaz magyarázza, ami Kemény Zsigmond röpirataiét: a forradalmon belüli két tábor mindig a másikban ismerte fel a „bukás" okozóját; nem annyira az osztrák-orosz túlerőben. A képlet persze nem ennyire egyszerű, hiszen a Görgei árulását hirdető vádakat a Kossuthtal nem rokonszenvezők tisztes része is magáénak vallotta —a pártatlanság nevében. Szilágyi két müvében is foglalkozott a váci nyilatkozattal.3 A nyilatkozatról ezekben közöltek szó szerint megegyeznek. E könyvek meglehetős korrektséggel közlik a nyilatkozat főbb pontjait, a következő kiegészítéssel: „A felsődunai hadsereg e nyilatkozatot azért adja, hogy a politicai ármányok közepett, mellyeknek a közelebbi időben szegény hazánk tán kitéve leend, állását a szoros törvényes úton megtarthassa."4 Szilágyi szerint e nyilatkozat lényege az, hogy a feldunai hadsereg „V. Ferdinánd király és a márciusi nyeremények megvédéseért csatázik".5 Szilágyi ekkortájt 3 Szilágyi Sándor: A magyar forradalom története 1848—1849-ben. Pest 1850. és uö: A magyar forradalom férfiai 1848/49-ből. Pest 1850. Szilágyi 1849 januárjában Pest elfoglalása után vállalta a Pesti Hírlap szerkesztését. Windisch-Grátz ugyan 1849. január 23-án betiltotta a lapot, de Szilágyit e szerepéért Pest visszafoglalása után majdnem vésztörvényszék elé állították. Talán ennek is némi szerepe lehetett abban, hogy a forradalom után viszonylag szabadabban Írhatott 1848—49-ről. Ld. erre: Kosáry Domokos: A forradalom és szabadságharc sajtója. In: Kosáry Domokos—Németh G. Béta: A magyar sajtó története. H/l. köt. Bp. 1985. 231, 260. о. 4 Szilágyi: A magyar forr. férfiai. 281. 5 Uo. 280.
