Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Görgei váci manifesztumának historiográfiája 849
GÖRGEI VÁCI MANIFESZTUMÁNAK HISTORIOGRÁFIÁJA 851 Másrészt azért, mert e csoport tagjai nem elsősorban volt fegyvertársaik és politikai ellenfeleik diszkreditálását tartották legfőbb céljuknak; ez, ha úgy tetszik, csak eszköz volt számukra. Eszköz, hogy a vereség ellenére is, amennyit lehet itthon megőrizzenek, ha nem is 49-ből, de legalább 48-ból; s hogy valamilyen módon elviselhetővé tegyék a nemzet számára a katonai vereség és a megtorlás jelentette traumát. Harmadrészt azért, mert nem szabad elfelejteni, hogy az itthonmaradottak, ha szólni akartak, bizonyos akadályokba ütköztek, s ezek az akadályok, a győztes osztrák hatalom követelményei, sok esetben a mondanivaló hangvételét és tartalmát is megszabták; s mert az itthonmaradottak számára ez a korántsem dicsteljes lehetőség nyílt csupán elvesztett hatalmi pozícióik legalább részleges visszaszerzésére. Az emigráció nagyrészt ugyanazon csapdába esett, amibe Kemény és köre; képviselői az ellenkező véglet, a magyar glóbusz-szemlélet rabjai lettek. Az emigrációs múltszemlélet első és legnagyobb hatású okmánya, Kossuth viddini levele szintén az egyszemélyi felelősség kérdését vetette fel, s máris megtalálta a vereség legfőbb felelősét Görgei Arthurban.2 Nem április 14. volt elhibázott lépés, nem a cári intervenció okozta a szabadságharc katonai vereségét, hanem egyedül a magyar fővezér árulása. A magyar nép mindent megtett e küzdelemben a győzelemért, a katonai siker a küszöbön állott, az ország képes lett volna megvédeni a frissen deklarált függetlenséget két nagyhatalom egyesült fegyveres erejével szemben is — ha a fővezér nem áruló. Görgei itt nem a magyar hibák megtestesítője — Görgei a nemzeti karaktertől idegen alkat, nem csoda hát, ha nem képes azonosulni a nemzet céljaival. Idegen test a legnemzetibb alakulatban, a honvédseregben. Kossuth választása több szempontból is érthető. Legfőképpen azért esett a választás Görgeire, mert 1848 szeptembere és 1849 augusztusa között Kossuthnak nem volt egyetlen, hozzá hasonló formátumú ellenfele a polgári politikusok között. Széchenyi már szeptember elején kidőlt; Batthyány szeptember végéig nagy energiával irányította a honvédelem szervezését, de ezután, a december végi követség kivételével, jelentősebb politikai szerepet nem játszott, elfogatása pedig végleg kikapcsolta őt az aktív politikusok közül. Deák, az eljövendő nagy ellenfél januárban, igaz, nem saját elhatározásából, lelépett a politikai élet színteréről. Az országgyűlésben maradottak között akadtak ugyan igen jelentős intellektusok, mint Kemény, Kazinczy, Kovács, Nyáry; de egyikük sem tudta kinőni magát az immáron békepárti ellenzék jelentős vezérévé. Ahogy az önvédelmi harc egészét Kossuth tartotta mozgásban, úgy ellenfelei sem rendelkeztek nélküle bármiféle önálló szereppel. Lépéseik csak válaszlépések lehettek; pozitív céljuk a békekötésen kívül nem volt. Az eddigiekből következően Kossuth számára adott volt, hogy a felelőst csak egy katona személyében lelheti meg. Kossuth tudvalevőleg nem volt túlzottan harmonikus viszonyban a szabadságharc felső katonai vezetőivel. Görgei, Perczel, 2Kossuth Lajos: írások és beszédek 1848—1849-ből. S. a. r. Katona Tamás. Bp. 1987. 508—529. о. Keletkezéséze és közzétételére ld. Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban. Bp. 1927. 57—61. p. és Kosáry Domokos: A Görgev-kérdés és története. Bp. 1936. 79—855.
